Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egyre kilátástalanabbá kezd válni az ukrán hadsereg helyzete azóta, hogy hivatalos elismerést kezd nyerni a "tavaszinak" nevezett, valójában azonban júniustól késő őszig tartó ellentámadás bukása. Az ukrán fegyveres erők a Szurovikin-vonalnak nevezett, több száz kilométeren keresztül húzódó komplex orosz védelmi rendszert szerették volna áttörni Melitopol, Bergyanszk és az Azovi-tenger irányába abból célból, hogy kettévágják az orosz erőket és utánpótlási vonalakat. Ehhez képest a közel fél éven át tartó harcok az ellenkezőjét produkálták annak, amit a kijevi hadvezetés elérni szeretett volna:
Kiégett, csúcstechnológiásnak számító nyugati harckocsik, összeomló és felmorzsolódó, kiképezhető emberi erőforrások, ezzel párhuzamosan pedig egy korrupt és erőszakos kényszersorozási rezsim kiépülése lett az eredménye az offenzívának.
A fenti okok miatt az ukrán hatóságok új eszközöket keresnek arra vonatkozóan, hogy feltöltsék soraikat. Az egyik ilyen eszköz a kényszersorozási politika fenntartása, ami már egészen szürreális javaslatokat és törvénytervezeteket kezd eredményezni: az ukrán erők helyzete miatt már
komoly javaslatként tárgyalnak az elsős egyetemisták és a végzős gimnazisták besorozásáról.
Ukrán képviselők például az abszurditás fogalmát kimerítő kijelentéseket engednek meg maguknak:
Mozgósítani kell a 20 éveseket, a 18 éveseket, mi ezzel a probléma? Mi a helyzet a diákokkal? Akkor mi van? A diákok ne harcoljanak? Kellenek. Alkalmasak... Ez csupán kiképzés kérdése
- nyilatkozta Petro Gorbatenko ukrán képviselő. Roman Kosztenko, az ukrán parlament elnökhelyettese, a Védelmi és Hírszerzési Bizottság titkára az egyetemi hallgatókkal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott:
Tovább tanulhatnak, de senki sem mentesíti őket [a mozgósítás alól], szolgálatot teljesítenek és befejezik tanulmányaikat.
A másik eszköz, amitől az ukrán erők a hadiszerencse fordultát remélik, az végeredményben az orosz erők taktikájának lemásolása:
nevezetesen az ukránok zsoldosseregeket vetnének be és fejvadászokkal toboroznának embereket a seregbe.
Olekszij Danyilov a The Guardian-nek beszélt az új toborzási módszer részleteiről, szerinte a fejvadász-cégek alkalmazásával egyszerre foghatnának be hadkötelességre "alkalmasnak" ítélt (fontos megjegyezni, hogy az "alkalmasság" kiterjesztése érdekében Ukrajna fokozatosan építi le az emberi jogi korlátokat és alakítja át törvényi eszközökkel a rokkantság fogalmát) személyeket harci és hadtápos feladatokra.
Sokan félnek a haláltól, félnek attól, hogy lelőjenek valakit, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ezeket az embereket bevonni más feladatokra... Ezért van most egy új miniszterünk, új megközelítéssel
- mondta Danyilov.
Az ukrán döntéshozók egy "rugalmas" és "okos" toborzási rendszer kiépülését várják az intézkedéstől, azonban joggal vethető fel, hogy mindez már túl kevés, túl későn. A nemzetközi politikai fejlemények - gondolhatunk itt a szlovák és a holland választások eredményeire vagy az izraeli háború kitörésére - mind abba az irányba mutatnak, hogy
napról napra, óráról órára Ukrajna támogatása dől össze romjába.
Az ukrán fejvadász cégek alkalmazásával és a toborzás "kiszervezésével" kapcsolatban tehát joggal vethető fel, hogy Ukrajna további pénzügyi támogatását szolgálhatja.
