Menekülnek az Európai Bizottság (EB) elnöke elől saját politikustársai, az EB biztosai, írja a Politico. A brüsszeli portál információi szerint már Brüsszelben is egyre többen zúgolódnak Ursula von der Leyen kétes ügyei miatt, és kritizálják vezetési stílusát.
Többen azt is nehezményezik a biztosok közül, hogy
Von der Leyen kihagyja őket a döntéshozatali folyamatokból, csak saját tanácsadóival, szűk körben egyeztetve hozza meg a döntéseket, kihagyva azokból biztos társait, ezzel kínos helyzetbe hozva őket.
Mindez ráadásul az EB-elnök korábbi botrányai, az egyszemélyben letárgyalt vakcinaszerződések, az azokról szóló „eltűnt” SMS-ek, az akadozó EU-s kifizetések és a meglehetősen szélsőséges migránspárti nyilatkozatai miatt is egyre vállalhatatlanabb a munkatársainak.
Ráadásul az sem elhanyagolható, hogy
Von der Leyen elnöksége alatt gyakorlatilag a csőd szélére került az Európai Unió.
Nem csoda tehát, hogy zúgolódnak Ursula von der Leyen munkatársai, hiszen már a koronavírus-járvány idején, a vakcinabeszerzések körül is aggályosan viselkedett az EB-elnök.
Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, Ursula von der Leyen 2021 márciusában tárgyalásokat folytatott a Pfizer főnökével hatalmas mennyiségű koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről.
A bizottság elnöke azonban gyakorlatilag SMS-ekben egyezett meg a Pfizer vezetőjével, Bourlával legalább 900 millió, legfeljebb 1,8 milliárd adag vakcina beszerzéséről 35 milliárd euróért, adagonként nagyjából 19 euróért.
Ez irreálisan magas szám, hiszen az EU teljes lakossága kevesebb mint 450 millió, vagyis minden lakosra jutott opcionálisan négy vakcina úgy, hogy más gyártókkal is voltak megállapodások, ráadásul ekkor még 18 év alattiakat nem is oltottak.
A 19,5 eurós ár önmagában elképesztően magas, az önköltségi ár ugyanis még a Pfizer szerint is csak 5,9 euró volt.
A mintegy 35 milliárd eurós üzlet ügyében vizsgálat indult, de az Európai Bizottság nem találta meg az Ursula von der Leyen és a Pfizer gyógyszeripari óriáscég főnöke között váltott SMS-eket
– állt az uniós ügyvezető az uniós ombudsmannak címzett, 2022. Június 29-én közzétett levelében.
A részletekről Von der Leyen azóta sem hajlandó információt adni, az átláthatóság hiánya miatt pedig felmerülhet, hogy az EU multinacionális cégek zsebében van.
Ráadásul már a korábbi megállapodást is Ursula von der Leyen kötötte meg, 2020 augusztusa és novembere között, ami után
férjét, Heiko von der Leyent váratlanul kinevezték a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatójának - a cég a Pfizerhez tartozik.
Amikor Ursula von der Leyen Angela Merkel kormányának védelmi minisztere volt, a McKinsey német leányvállalatának korábbi vezetőjét, Katrin Sudert nevezte ki fegyverkezési államtitkárnak, aki három év alatt összesen 200 millió euróért vette igénybe tanácsadó cégek, köztük a McKinsey szolgáltatásait, pályázati kiírás nélkül.
A Bundestag ekkor egy parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel, amely lefoglalta a miniszter két hivatali mobiltelefonját.
Mint kiderült azonban a rajtuk levő tartalmakat akkor „véletlenül" törölték.
Ursula von der Leyennek, úgy tűnik, szerencséje van: a kínos SMS-ek, tartalmak egyszerűen törlődnek a telefonjáról.
Von der Leyen védelmi miniszterként egyébként a hozzánemértés jelképe volt. A német hadsereg siralmas állapotban volt az ukrajnai háború kezdetekor, és ebben nagy szerepe volt neki. A német haderő mintegy 250 ezer emberből áll és korántsem tekinthető Európa jelentős erejű hadseregének. A hadsereg felszerelése hasznavehetetlen, a Tiger helikopterek csak egy kis hányada röpképes egyáltalán, és ugyanez elmondható az Eurofighter repülőgépekről is. A katonák tömegesen hagyják ott a köteléket.
Az egyik nagy botrányt az okozta, amikor kiderült: a Heckler&Koch G36 gépkarabély, amikor felmelegedett, nem volt alkalmas pontos lövések leadására. Márpedig egy gépkarabély csöve néhány lövés után értelemszerűen felmelegszik - vagyis a Heckler&Koch G36 az első sorozat után használhatatlanná vált.
Von der Leyen másik legnagyobb botránya a hadseregben a Gorch Fock-hoz kapcsolódik, amely a német haderő háromárbócos gyakorlóhajója. A hajót 1958-ban arra állítottak hadrendbe, 2015-ben a védelmi minisztérium pedig bejelentette, hogy felújítják.
Csakhogy az eredetileg tervezett tízmillió eurós összeg a tízszeresére növekedett a felújítás közben, ami végül 135 millió euróba került. Ez azt jelenti, hogy olcsóbb lett volna építeni egy új hajót.