A külügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy az üzenettel az örmény kormányfő elismerte, hogy a köztársaság mindvégig tudatosan készült az Oroszországtól való elfordulásra.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az Örményország fejlődésének nyugati vektorát célzó lépéseket az Orosz Föderáció és a CSTO állítólagos hibáival indokolják.
Oroszország mindig hű volt a szövetséges kötelezettségvállalásokhoz, tiszteletben tartotta az örmény államiságot, és soha nem állította a köztársaságot választás elé: velünk vagy ellenünk
- tette hozzá a minisztérium.
A nyilatkozat összegzése szerint a jereváni vezetés, amely megpróbálja lerombolni a két ország közötti évszázados kapcsolatokat, hatalmas hibát követ el, és Örményországot a Nyugat játszmáinak túszává teszi.
Szeptember 24-én reggel az örmény miniszterelnök üzenetet intézett a polgárokhoz, amelyben kijelentette, hogy Azerbajdzsán terrorellenes művelete megmutatta az ország belső és külső biztonsági struktúráinak átalakításának szükségességét.
Megjegyezte, hogy az örmények elleni karabahi etnikai tisztogatásáért az orosz békefenntartó kontingens is felelős lesz, és rámutatott, hogy
az örmény-orosz partnerség eszközei nem elegendőek Örményország külső biztonságának garantálásához.
Szeptember 19-én az azerbajdzsáni védelmi minisztérium bejelentette a helyi terrorellenes intézkedések kezdetét Hegyi-Karabahban.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium kijelentette, hogy az egyetlen út a békéhez Hegyi-Karabahban az örmény katonák teljes kivonása onnan.
Később a szemben álló felek megállapodtak az ellenségeskedések teljes beszüntetéséről.
Másnap, szeptember 20-án az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a régió minden kitelepített lakosának ideiglenes szállást és meleg ételt biztosítanak. A békefenntartók több mint 50 tonna humanitárius szállítmányt szállítottak Sztepanakert városába.
Az orosz védelmi minisztérium azt is megjegyezte, hogy a régióban az ellenségeskedések kezdete óta az orosz békefenntartóknak 3154 embert sikerült kimenteniük.
Az Azerbajdzsán-Örményország kapcsolatok az 1988-ban az Azerbajdzsáni SZSZK-tól való elszakadást kimondó Hegyi-Karabah vitatott hovatartozása miatt eszkalálódtak. Az 1992-1994-es katonai konfliktus során Baku elvesztette az ellenőrzést a régió felett.
2022-ben Nikol Pasiján örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök
Prágában nyilatkozatot írt alá, amelyben elismerték, hogy Hegyi-Karabah az azerbajdzsáni állam területe.