Brüsszel, 2023. október 17.
Igazságügyi szakértők a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Brüsszelben a legmagasabb - négyes szintre - emelték a terrorkészültséget azt követően, hogy a város központjában két embert agyonlőttek, egy személyt pedig megsebesítettek a Belgium–Svédország Európa-bajnoki selejtező kezdete előtt. Mindkét áldozat svéd futballmezt viselt. Szemtanúk szerint az elkövető a lövések leadása előtt azt kiállította, hogy Allahu Akbar (Allah a leghatalmasabb).
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
A brüsszeli terrortámadás után nemcsak az derült ki, hogy a hatóságoknak tudniuk kellett, hogy a támadót körözték Tunéziában, és Európában is követett el bűncselekményeket, Belgiumban pedig vissza is utasították a menedékkérelmét, hanem az is, hogy a tunéziai hatóságok kérték a kiadatását – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az Origónak adott interjúban az európai terrorveszély fokozódása kapcsán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója kifejtette, hogy az európai menekültügyi rendszer súlyos hiányosságokkal küzd. Elmondta, hogy 2016-ban, hét évvel ezelőtt még ötmillió volt az Egyiptomban élő bevándorlók és menekültek száma, ami azóta megduplázódott.
A Hamász terrortámadása miatt az izraeli háború egyre véresebb, és egyre többen menekülnek el a Gázai övezetből, sokan az egyiptomi határ felé veszik az irányt. Milyen következményei lehetnek a meginduló tömegek vándorlásának annak tükrében, hogy Egyiptomban is számtalan migráns tartózkodik, és az ország egyre inkább eléri a befogadóképességének határát?
Fontos tisztázni, hogy a Gázai övezetből egyelőre nem jönnek el a palesztinok, mert az övezet hermetikusan le van zárva (ráadásul a Hamász túszként tartja fogva az ott élőket - a szerk.). Amit látunk, hogy
az északi területről van egy áramlás a Khan Younis mellett kijelölt humanitárius zóna felé, amit az övezet déli részén jelölt ki Izrael. Tehát egyelőre nem jön el senki, és az egyiptomiak is lezárva tartják a határt.
Egyébként arról megoszlanak a vélemények, hogy a palesztinok mennyire szeretnének eljönni. Sokan tartanak attól, hogy ha eljönnek, soha többé nem tudnak visszatérni. Tehát egyelőre ez a fajta vándorlás Európát és a környező országokat nem érinti. A helyzet akkor változhat meg, ha egyszer csak Egyiptom úgy dönt, hogy megnyitja a határt, akár önszántából, akár azért, mert például megindul százezer palesztin a határ felé. Nem gondolnám, hogy egy ponton túl az egyiptomiak fegyverrel megakadályoznák az átkelést.
Mik most a legfőbb migrációs gócpontok, ha már említettük Egyiptomot?
Egyiptomban már most nagyon súlyos a migrációs helyzet, jómagam a kollégáimmal nagyjából három hete (az interjú készítése idején volt ennyi ideje - a szerk) jöttünk vissza onnan, épp a Hamász terrortámadása előtt. A hivatalos adatok szerint jelenleg körülbelül kilenc és fél millió bevándorló tartózkodik ott, de ezt valójában nehéz pontosan meghatározni, hiszen nagyon sokan vannak, akik például háborús konfliktusból menekültek el, például Jemenből, Szudánból, mégsem regisztráltak. Ezek a menekültek gyakorlatilag ugyanúgy megkapják az alapfokú oktatást és az alapszintű egészségügyi ellátást, mint az egyiptomiak, így nekik nem érdemes nagy regisztrációs procedúrának alávetni magukat, nem beszélve arról, hogy ott vannak a rokonok, családtagok, barátok, akik segítenek az integrációban.
Egyiptomban nincsenek menekülttáborok, tehát nem az van, mint mondjuk Kenyában, ahol nagy menekülttáborokba koncentrálják a menekülteket. Egyiptomban a nagyvárosokban, például Kairóban, Alexandriában vagy Asszuánban lakhatnak, hogy ott találjanak munkát, szállást, és NGO-kon keresztül próbálnak nekik pénzt és különféle támogatásokat adni. A már említett kilenc és fél millió fős adat egyébként a hivatalos, de valószínűleg már bőven tíz millió fölött jár a számuk. Látszódik, hogy a mostani szudáni polgárháború miatt továbbra is naponta nagyjából ezer ember érkezik Egyiptomba, miközben elvileg le van zárva a határ.
2016-ban, hét évvel ezelőtt még ötmillió volt az Egyiptomban élő bevándorlók és menekültek száma, ami azóta megduplázódott.
Fontos leszögezni, hogy az egyiptomi gazdaság nincs jó állapotban a globális folyamatok miatt. Tehát ha most ne adj Isten, mondjuk félmillió palesztin megérkezik a Sínai-félszigetre, ahol semmiféle ellátórendszer nincs számukra – akik közt egyébként nagy valószínűséggel és szép számban lennének Hamász-szimpatizánsok, és akiket egyébként ugyanúgy terroristának tekint Egyiptom, mint a többi szereplő –, ez nagyon nem az, amit Egyiptom szeretne.
A harmadik országból érkező, elutasított menekültügyi kérelmezők nagyjából 80 százaléka itt marad Európában. Miért? Mert nagyon bonyolult technikai és adminisztratív folyamat valakit kiutasítani. A határozat megszületése egy dolog, de hazaszállítani megint más, mert ehhez szükség van a harmadik országokkal való együttműködésre.
Magát a kiutasítást számtalan ponton lehet blokkolni, mert ha egy adott állam azt mondja, hogy honnan lehet azt tudni, hogy a migráns igazat mond-e a származásával kapcsolatban, és tényleg az én állampolgárom-e, máris meg lehet tagadni az átvételét.
Ez azért is „könnyű", mert az érkezők 99 százalékának nincs hivatalos okmánya. A kitoloncolás alapvetően tagállami hatáskörben zajlik, de sok esetben az adott állam is tehetetlen.
A téma azért is nagyon aktuális, mert a brüsszeli terrortámadásnál is azt láttuk, hogy
az európai menekültügyi rendszer súlyos hiányosságokkal küzd.
Több mint egy héttel a támadás után nemcsak az derült ki, hogy a hatóságoknak tudniuk kellett, hogy a támadót, Abdessalem Lassaudot körözték Tunéziában, és Európában is követett el bűncselekményeket, Belgiumban pedig vissza is utasították a menedékkérelmét, tehát semmi joga nem volt ott tartózkodni, hanem az is, hogy itt még csak az sem fordult elő, hogy a tunéziai hatóságok azt mondták volna, hogy nem fogadják vissza, ők korábban már kérték a személy kiadatását. Tehát Tunézia jelezte, hogy szeretnék visszakapni ezt az úriembert, mert vannak bizonyos dolgok, amiket szeretnének megbeszélni vele otthon, és ezek ellenére sem sikerült őt hazaszállítani, miközben még egyszer mondom, nem tisztes európai állampolgárként töltötte el az elmúlt 12 évet Európában, hanem legalább négy országban fölbukkant, és köztörvényes bűncselekmények miatt indultak eljárások ellene. Ez is azt mutatja, hogy
valami nagyon nem működik Európában.
Igazságügyi szakértők a terrortámadás helyszínén Brüsszelben 2023. október 16-án Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az Európai Unió vezetői látva a migrációs helyzetet, és azt, ami Lampedusán történik, miért erőltetik még mindig a kötelező elosztási kvótát?
Tehát hiába a magyar és a lengyel ellenkezés, már nem beszélhetünk vétóról, mert sajnos a minősített többség alapján döntöttek az uniós szavazáson.
Gyakorlatilag továbbra is azt látjuk ebben a tervezetben, hogy miközben van egy-két előremutató elem benne, például a határvédelem erősítése, vagy a harmadik országokkal való együttműködés fokozása, alapvetően továbbra is elsöprő mértékű a humanitárius megközelítés, ami uralja ezt a dokumentumot, legyen szó a biztonságos harmadik országok fogalmának kiüresítéséről vagy a kivételek soráról, akiknek a menekültügyi eljárását nem lehet az EU határain kívül lefolytatni.
Láthatóan a terrorveszély fokozódik Európában. A már említett brüsszeli terrortámadás után várhatóak-e még továbbiak? Nemrégiben Németországban elkaptak egy migránst, aki vélhetően terrortámadásra készült.
Sajnos igen. Franciaországban is történt nemrégiben egy iskolában egy terrortámadás, akkor egy tanárral végeztek. Közben Nagy-Britanniában is történt egy merénylet, csak ez jóval kisebb médianyilvánosságot kapott. Az látszódik az Europol jelentéseiből – ami éves szinten vizsgálja a terrorizmus helyzetét Európában –, hogy nagyon sokan kerülnek kapcsolatba a terrorizmussal és szélsőséges eszmékkel, de jelentős részüket most az európai szolgálatok még időben lekapcsolják: még azelőtt, hogy a konkrét támadást elkezdhetnénk megszervezni. Ugyanakkor sajnos sosincs száz százalékos elhárítási siker.
A franciaországi terrortámadásnál volt egy a Hamász terrortámadásához kapcsolódó szál, tehát ez a jelenség itt van Európában, de a világ más régióival összehasonlítva, mint mondjuk a Száhel-térség, még mindig nagyon szerencsések vagyunk, hogy csak ilyen szinten ér el, ami egyébként nagyban köszönhető a biztonsági szervek munkájának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
