Dermesztő hírek érkeztek a NATO-csatlakozás előtt álló Svédországból, amellyel kapcsolatban sem a magyar, sem a török törvényhozás még nem hozott határozatot. Carl-Oskar Bohlin polgári védelemért felelős miniszter 2024. január 7-én az éves Folk och Försvars konferencián figyelmeztetett:
Svédország belátható időn belül háborúba léphet Oroszországgal.
A helyzet súlyosságára - összhangban a NATO-csatlakozás kérdésével - Tobias Bilstrom külügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor kijelentette: a katonai-védelmi szövetséghez való csatlakozás a svéd biztonságpolitika legfontosabb változását jelentheti, mivel elmozdulást jelent a két évszázados semlegességi politikától. Svédország azt követően döntött egyoldalúan - szemben Magyarországgal, ahol eltérő biztonságpolitikai környezetben, békeidőben, népszavazáson kérdezték meg a magyar embereket a csatlakozásról - az ország csatlakozásáról a szervezethez, hogy Oroszország definíciója szerint "különleges katonai hadműveletet" indított Ukrajna területén, közismertebb módon, kitört az orosz-ukrán háború.
Oroszország belátható időn belül komoly fenyegetést jelent Svédország és Európa biztonságára nézve
- mondta Bilstrom, aki hozzátette:
Stockholmnak "realisztikusan" kell a kérdéshez hozzáállnia és fel kell készülnie a nyílt konfrontációra Moszkvával.
Pal Jonson védelmi miniszter, csatlakozva az elhangzottakhoz, kifejtette, szerinte - dacára annak, hogy Svédország nem rendelkezik földrajzi határokkal Oroszországgal - a háború átterjedhet Svédországra, valamint Ukrajnát "Európa pajzsának" nevezte a háborúban. Ulf Kristersson miniszterelnök pedig bejelentette,
Svédország 800 katonát fog telepíteni Lettországba, hogy megerősítsék a 2000 fős kanadai vezetésű NATO-kontingenst a balti államokban.
Továbbá Kristersson "ütőkártyának" nevezte, hogy békeidőben atomfegyvereket telepíthetnek a skandináv államba.