Szánalmas magyarázkodás és régi mániák felemlegetése – így lehetne összefoglalni Volodimir Zelenszkijnek a The Economist számára adott interjút a háború folytatásával kapcsolatban. Zelenszkij – hasonlóan a valamivel több, mint egy évvel ezelőtti, tévesnek bizonyult következtetéséhez – továbbra is úgy gondolja, hogy
az orosz-ukrán háború a Krím-félszigeten fog eldőlni.
A 2022. decemberi interjúhoz képest most úgy nyilatkozott:
2024-ben is a Krím marad a háború „gravitációs központja".
A „nagy stratégiát" továbbra sem az azonnali tűzszünet elrendelése és a béketárgyalások megkezdése, hanem az ártatlan ukránok és a kárpátaljai magyarok égő áldozata és lemészárlása jelenti a zaporozsjai húsdarálóban az 1991-es ukrán határok elérése érdekében, valamint a Krím-félsziget „elszigetelése", jelentsen ez bármit is (zárójelben jegyezzük meg: ha a Krím „elszigetelése" is hasonlóan hatékony lesz, mint Putyin elnök „nemzetközi elszigetelése", akkor sok jóra nem számíthatnak az ukránok). Emlékezetes, a háború kirobbanásának évében – szintén a The Economist-nak nyilatkozva – Zelenszkij még azt mondta:
Úszni akarok, a tengert akarom látni a Krímből. Herszonnál szeretnék majd a tengerben úszni.
A 2024-es interjúban Zelenszkij már a kibontakozó és egyre súlyosabb méreteket öltő ukrán belpolitikai válságot is – amelynek fejleményeivel több alkalommal is foglalkoztunk az Origón a tavalyi év folyamán – összeköti az ellentámadás bukásával. Napról napra, óráról órára éleződik a politikai konfliktus Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnyij vezérkari főnök között – az összeomlás szélére sodorva ezzel a rendszerszintű korrupcióval és gazdasági és társadalmi-demográfiai válsággal küzdő, háború sújtotta országot –, miközben az oroszok és az amerikaiak is már a hatalmi harc lehetséges nyerteseire spekulálnak.
Zelenszkij nem hajlandó felelősséget vállalni tévedéseiért és sokszor indokolatlanul is konfliktusos politikájának kudarcáért.