Robbanások Ukrajna-szerte, Oroszország óriási támadási hullámot indított
2024. április 11. 04:34
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Genya Savilov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 778. napjáról.
Magyarország területére 2024. április 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 5019 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4764 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Videókapcsolaton keresztül felszólalt a Delphi Gazdasági Fórumon az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij elsősorban Harkovról és a várost érintő támadásokról beszélt, kiemelve, hogy a sikeres védekezéshez további légvédelmi rendszerekre, nagy hatótávolságú fegyverekre és vadászrepülőkre van szükségük.
Egy magas rangú amerikai tábornok arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna "meglehetősen rövid időn belül" kifogy a tüzérségi lövedékekből és a légvédelmi rakétákból további amerikai támogatás nélkül.
"A készletek vészesen kifogyóban vannak, ezt a partnerek is tudják" - mondta Christopher Cavoli. Szerinte most öt orosz tüzérségi lövedékkel szemben csak egyet tud kilőni Ukrajna, de ez az arány hamarosan 10:1-re romlik.
Ukrán katonai vezetők nyomást gyakoroltak a politikusokra, hogy hagyják figyelmen kívül azt a törvénymódosítási tervezetet, amely lehetővé tenné a több mint 36 hónapja szolgáló katonák leszerelését.
A törvénytervezet februárban ment át első olvasatba a parlamentben. A kritikus záradékot azonban szerdán a második olvasat előtt eltávolították, miután a hadsereg főnöke és a védelmi miniszter fellebbezést nyújtott be. A katonák több pénzügyi juttatása is kikerült a törvénytervezetből.
A döntés hatalmas felháborodást váltott ki a katonák és családtagjaik körében.
Az orosz külügyminisztérium bírálta azt a tervet, hogy Svájcban tartsanak békekonferenciát Ukrajnáról, mivel az amerikai választások motivációját látják a háttérben.
A konferenciát június 15-16-án tartják, és a svájci sajtó szerint Joe Biden amerikai elnök is részt vesz rajta.
„Az amerikai demokratáknak olyan eseményekről készült fényképekre és videókra van szükségük, amelyek azt jelzik, hogy az „Ukrajna” projektjük még mindig életben van” – mondta Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő a Tass állami hírügynökségnek.
Nyolc északi és balti nemzet szorgalmazza Ukrajna további támogatását. A svéd külügyminiszter, Tobias Billström kijelentette, hogy az ország támogatja „a NATO fokozott szerepvállalását az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtásban, valamint a katonai támogatás és felszerelés koordinálásában”. A nyolc ország felállít egy szakértői csoportot, amelyik Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit segíti.
Ukrajna és az Egyesült Királyság keretmegállapodást írt alá a védelmi és fegyvergyártási ágazatban való együttműködésről - közölték tisztviselők Kijevben. A kooperáció része annak a háborús erőfeszítésnek, amely Ukrajna hazai fegyveriparát szövetségeseivel együttműködve építi fel.
Kína nem fogad el „kritikát vagy nyomást” Oroszországgal való kapcsolataival kapcsolatban, miután Washington arra figyelmeztetett, hogy Pekinget fogja felelőssé tenni, ha Moszkva nyereséget ér el Ukrajnában.
A légierő április 11-én a hajnali órákban légiriadót adott ki az ország nagy részére, beleértve a távoli nyugati régiókat is. A támadások károkat okoztak az infrastruktúrában Harkov és Kijev régióiban is.
A légierő április 11-én figyelmeztetett, hogy az orosz erők Kinzhal hiperszonikus rakétát indítottak Kijev irányába.
Az orosz erők a nap folyamán 28 különálló támadásban kilenc települést támadtaki Szumi megyében. Legalább 119 robbanást rögzítettek – jelentette a regionális kormányzat április 10-én.
Robbanások hallatszottak Ivano-Frankovszk régjűban április 11-én reggel egy hatalmas orosz légitámadás közepette – számolt be a Suspilne hírügynökség.
Ezenkívül robbanásokat jelentettek Zaporizzsja és Harkov régiójából is – jelentették a regionális vezetők a Telegramon.
Sajtóbeszámolók alapján infrastrukturális létesítmények sérültek meg a támadások során.
Ukrajnában a DTEK energiaholding két hőerőműve sérült meg – számolt be a cég sajtószolgálata a Telegram csatornán.
„A vállalkozások berendezései súlyosan megsérültek” – írja a kiadvány. Az energetikai mérnökök megkezdték a következmények felszámolását és a berendezés újraindítását.
Korábban robbanások történtek Ukrajna több régiójában: Lviv, Volyn, Harkov és Ivano-Frankovszk-ban is. Harkov polgármestere, Igor Terekhov arról tájékoztatott, hogy a metró leállt a városban. Ukrajna egész területén légiriadót hirdettek.
Emellett robbanásokat jelentettek Kijev térségében is. Aktiválták a légvédelmi rendszert.
Április 11-én lelőtték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) két támadó drónját Mordvinföld régiójában – számolt be az orosz védelmi minisztérium. A háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy Ukrajna ezt a területet támadja.
Mordvinföld mellett az ukrán drónok az ország öt régióját támadták. A légvédelmi rendszerek három-három drónt fogtak el a Kurszk és Tambov régióban, kettőt Belgorod régiójában, egy-egy drónt pedig a Lipeck és Brjanszk régiókban.
Az orosz fegyveres erők hatalmas támadást indítottak Harkov ellen – mondta el a nikolaevi metró koordinátora, Szergej Lebegyev a RIA Novosztyival folytatott beszélgetésében.
Lebegyev szerint a célpontok a CHPP-3, a Turboatom üzem, a Malysheva üzem és a vasbeton termékek üzemei voltak.
A támadások több településen áramkimaradásokat is okoztak.
Robbanás történt Odesszában – írja a Strana kiadvány. Egyéb részleteket nem közöltek. Most Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Nyikolajev, Odessza és Poltava régiókban légi fenyegetés miatt figyelmeztetés van érvényben.
Zelenszkij bírálta az Egyesült Államokat az F-16 és az ATACMS átadási üteme miatt – írja a Politico című újság.
Zelenszkij bírálta Olaf Scholz német kancellárt is, amiért megtagadta a Taurus cirkálórakéták átadását.
"Mindig a logika vezérel a tetteimben, a szavaimban és a következtetéseimben. És egyszerűen nem értem a mögöttes logikát, amikor például az egyik partnerünk rendelkezik azokkal a fegyverekkel, amelyekre ma Ukrajnának szüksége van a túléléshez. „Nem értem, miért nem akarják nekünk adni” – idézi az újság Zelenszkijt.
Zelenszkij március végén a Washington Postnak adott interjújában azt mondta, hogy az amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakéták „még nincsenek Ukrajna területén”, de szeretné használni őket a krími repülőterek megtámadására.
Az ukrán parlament csütörtökön elfogadta a mozgósítást szigorító törvénytervezetet - közölték képviselők.
"Megtörtént, elfogadták a mozgósítási törvényt, 283 képviselő szavazott igennel" - mondta Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő a Telegram közösségi portálnak. Az ukrán parlamentnek (Legfelsőbb Tanács) 450 tagja van.
Az önkéntesek hiányával küzdő Ukrajna hosszú hónapokig dolgozott törvénytervezet szövegén, amely a megszálló oroszok elleni több mint kétéves háború után vitákkal terhelt volt.
A szövegből, amely jelentősen növeli a behívást elkerülni próbáló érintettek büntetését, törölték a 36 hónapot fronton töltött katonák leszerelését előíró záradékot is.
A 2023 nyarán indított sikertelen ellentámadás, és a csökkenő nyugati támogatás miatt meggyengült ukrán hadsereg a front több pontján próbálja fékezni az orosz támadásokat. Ehhez emberekre és lőszerre van szüksége. Mivel Ukrajna nehezen talál önkénteseket, most először szélesítette a mozgósítást, és 27-ről 25 évre csökkentette a behívási korhatárt.
Az új mozgósítási törvény úgy rendelkezik, hogy az idézés akkor is kézbesítettnek minősül, ha a kísérlet sikertelen. Kézbesítési időpontnak azt a napot tekintik, amikor a posta feljegyzést készít arról, hogy a címzettnek nem tudták átadni. Tíz nappal ezután a katonai parancsnok a rendőrséghez fordulhat azzal a kéréssel, hogy vegye őrizetbe és állítsa az illetékes katonai bizottság elé a behívást megkerülő állampolgárt.
Az amerikai külügyminisztérium engedélyezett egy 138 millió dolláros (49 milliárd forint) sürgősségi eladást Ukrajnának a Hawk légvédelmi rakétarendszerek létfontosságú javítása és pótalkatrészeinek biztosítása érdekében.
Az indoklás szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van a karbantartási támogatásra, hogy a légvédelmi rendszereket továbbra is működtethesse.
Az orosz erők hét-tízszeres túlerőben vannak az ukrán csapatokhoz képest Ukrajna keleti régióiban - közölte csütörtökön Jurij Szodol ukrán tábornok a parlamentben - írja a Reuters.
"Az ellenség 7-10-szeres túlerőben van, nincs elég emberünk" - mondta Sodol, aki a kelet-ukrajnai Harkov, Donyeck és Luhanszk régiókban lévő csapatok parancsnoka.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és lett kollégája, Edgars Rinkevics hosszú távú kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá – jelentette be Zelenszkij a vilniusi látogatása során.
A megállapodás értelmében Lettország kötelezettséget vállal arra, hogy az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 0,25 százalékának megfelelő összegű katonai támogatást nyújt Ukrajnának évente. Lettország 10 éves támogatást ígért Ukrajnának a kibervédelem, az aknamentesítés és a pilóta nélküli technológiák terén, valamint támogatja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását - írja a The Guardian.
Légi és tengeri indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal masszív csapást mért az orosz hadsereg az éjjel az ukrán üzemanyag- és energiakomplexum létesítményeire - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a támadás válasz volt Kijevnek azokra a kísérleteire, hogy kárt tegyen az orosz olaj-, gáz- és energiaágazati létesítményekben. A csapás a tájékoztatás szerint megzavarta az ukrán hadiipari vállalatok munkáját, a tartalékok szállítását a harci műveleti területre, és akadályozták az ukrán katonai egységek üzemanyag-ellátását.
A Moszkvában kiadott csütörtöki hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén. Avgyijivkánál nyolc ukrán ellenrohamot vertek vissza.
A moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a "harci érintkezési vonal" mentén az elmúlt nap folyamán csaknem ezer katonát veszített. Közülük a legtöbben, "mintegy 520-an" az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A szlovák miniszterelnök együttműködést ajánlott Ukrajnának a békemegoldások keresésében, és azt kívánta, hogy "mihamararabb" váljon az Európai Unió tagjává. Ez Robert Fico és ukrán hivatali kollégája, Denisz Smihal közös sajtótájékoztatóján hangzott el a két kormánynak a kelet-szlovákiai Nagymihályban (Michalovce) megtartott együttes csütörtöki ülése után.
Fico a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint kijelentette: azt szeretné, ha az ukrajnai háború békésen és igazságosan, az ország területi egységét és szuverenitását tiszteletben tartó megoldással rendeződne.
Megjegyezte, hogy orosz haderő bevetése Ukrajna területén a nemzetközi jog megsértése volt, és együttműködést ajánlott Kijevnek a békemegoldások keresésében. Azt kívánta, hogy Ukrajna "mihamarabb" váljon az EU tagjává, és a csatlakozási tárgyalások terén megszerzett tapasztalatai alapján felajánlotta a segítségét ebben. "Szlovákia támogatása Ukrajna uniós csatlakozási ambíciói tekintetében nem spekulatív, hanem teljes értékű támogatás" - szögezte le Robert Fico a szlovák hírügynökség szerint.
Megérkezett csütörtökön ideiglenes angliai támaszpontjára az Ukrajnának átadott két aknaszedő hajó, amely korábban a brit királyi haditengerészet kötelekében szolgált.
A brit védelmi minisztérium tavaly december 11-én jelentette be, hogy átad Ukrajnának két Sandown osztályú aknaszedő hajót a Fekete-tenger biztonságának javítására.
A tárca és a brit haditengerészet közös csütörtöki tájékoztatása szerint a Cserkaszi és Csernihiv nevekre átkeresztelt két hajó - amely korábban a Shoreham és a Grimsby elnevezést viselte - egyelőre a dél-angliai Portsmouth kikötőváros haditengerészeti támaszpontján állomásozik, mivel a montreux-i egyezmény alapján jelenleg nem tud eljutni a Fekete-tengerre.
Ez a nemzetközi egyezmény, amelyet 1936-ban írtak alá, Törökországra bízta a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosain áthaladó hadi- és ellátó hajók ellenőrzésének kizárólagos jogát.
A konvenció alapján korlátozható a hadihajók áthaladása a szorosokon háborús időkben.
"Helyénvaló" lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatón.
"A csúcstalálkozón és a vezetőkkel folytatott tárgyalásokon azt mondtam, hogy az európai egység szempontjából rendkívül fontosnak tartom megerősíteni, hogy az Európai Unió nem fél önmagától, és a NATO nem fél a saját szabályaitól" - fogalmazott az ukrán államfő az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.
Hangsúlyozta: minden demokratikus európai nemzet, amely osztja és védi Európa és az euroatlanti térség közös értékeit, megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen. "Ezt a tényt pedig valós tettekkel kell megerősíteni. Júniusban el is jön az ideje, amikor helyénvaló döntés lesz ténylegesen megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról az Európai Unióhoz" - mondta.
Úgy vélte, hogy erre magának Európának van szüksége annak érdekében, hogy megmutassa erejét.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson - közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
"Szeretném elejét venni egy újabb spekulációs hullámnak azzal kapcsolatban, hogy állítólag felmerült az orosz részvétel lehetősége a Zelenszkij-formuláról szóló újabb összejövetelen: Oroszország nem vesz részt ezen, mert nem áll szándékában" - írta.
Viola Amherd svájci elnök szerdán közölte, hogy idén júniusban Bürgenstockban konferenciát rendeznek az ukrán elnök béketervéről. A berni orosz diplomáciai képviselet közölte, hogy erre a svájci hatóságok nem küldtek meghívót Oroszországnak.
Friss tudósításunkat ITT TALÁLJA.