Itt vannak az újabb lépések: a németek és a lengyelek a világháborút készítik elő

Az ukránok többsége már szívesen fogadná, ha az országnak lenne atomfegyvere. Mindez azért elborzasztó, mert akár atomháborúhoz is vezethet, ha Ukrajna atomfegyvert kapna. Miközben Magyarország egyértelműen a béke pártján áll és minden diplomáciai erejével a tárgyalások újbóli megkezdését szorgalmazza Oroszország és Ukrajna között, a Nyugat egyre egyértelműbben törekszik a háború fokozására. Amióta pedig Emmanuel Macron a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről beszélt, egyre inkább úgy tűnik, már szándékosan provokálják egy újabb világháború kirobbanását. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szerint Európában készülni kell a háborúra.

Az ukránok többsége támogatja, hogy visszaállítsák az ország nukleáris csapásmérési képességeit – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, melyet a zn.ua ukrán portál idézett. A felmérés szerint a válaszadók 54,4 százaléka vélekedett úgy, hogy csak nukleáris fegyverrel lehetne garantálni az ország biztonságát. A Magyar Nemzet által szemlézett cikk több érdekességre is rámutatott, például arra, hogy a legmagasabb arányban, majd kétharmadnyian a déli országrészben, a legkevesebben, 47,1 százaléknyian a középső területeken támogatták a nukleáris fegyverkezést. A háború által leginkább érintett keleti régióban 50,9 százaléknyian, míg a frontvonaltól legtávolabbi nyugati határnál 62 százaléknyian sorakoztak fel az ötlet mögé. A felmérést bemutató szakértő arról is beszámolt, hogy a 2022-ben kezdődő invázió óta gyökeresen megváltozott az emberek véleménye ebben a kérdésben.

Fehéroroszország felkészült egy háborúra

Kedden egyébként hazája békés mivoltát hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Hrodna városában tett látogatása alkalmával a lengyel-litván-fehérorosz hármashatár közelében.

Nincs szükségünk arra, hogy másokat fenyegessünk. Nem akarunk idegen területeket

– jelentette ki a fehérorosz elnök, akit a hivatala idézett. „Ne higgyenek senkinek, hogy harcolni akarnánk!” – hangsúlyozta Lukasenka egy kórház alapkövének letételekor. Mindazonáltal kijelentette: 

Nyíltan megmondom, hogy felkészülünk egy háborúra.

Mint mondta, Fehéroroszország felkészíti hadseregét arra az eshetőségre, ha megtámadnák. Lukasenka szerint úgy tűnik, hogy a szomszédos Lengyelország és Litvánia háborús előkészületeket tesz azzal, hogy lövészárkokat ásnak és tankcsapdákat készítenek a határaik mentén, illetve támadófegyvereket szereznek be.    

Háromnapos hadgyakorlatot kezdtek

Hrodna lakosaihoz intézve szavait Lukasenka kijelentette: „Hozzánk tartoztok. Senkinek sem engedünk át titeket”. Hrodna a két világháború között Lengyelország területéhez tartozott. 

Fehéroroszország kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett 

az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén. A fehérorosz védelmi minisztérium Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy esetleges szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.

A németek óriási mennyiségű lőszert küldenek Ukrajnának

Kedden kiderült az is, hogy Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának, összesen 576 millió euró (227 milliárd forint) értékben. Berlin a Csehország által indított azon kezdeményezés keretében küld lőszert Ukrajnának, amely a világ különböző országaiból beszerzett mintegy 800 ezer lőszer finanszírozását biztosítaná Ukrajna számára – közölte a tárca. A kezdeményezésben eddig összegyűlt lőszermennyiségnek eddig 40 százalékát adta Berlin.

Oroszország ukrajnai háborúja jelenlegi szakaszában az ukrán hadsereg egyik legnagyobb nehézségét a lőszerhiány jelenti.

A szemben álló felek ugyanis egyre intenzívebben ágyúzzák egymást a mintegy ezer kilométer hosszú fronton.

Márciusban Boris Pistorius német védelmi miniszter 478 millió eurónyi (188,4 milliárd forint), a cseh kezdeményezéstől független segélyszállítmányt jelentett be Ukrajna javára, a tárca szóvivője pedig ezzel kapcsolatban kedden rámutatott arra, hogy így a Kijevnek szánt berlini adományok összértéke meghaladja az egymilliárd eurót.

Macron is háborúzna

Mérföldkő volt Oroszország és a Nyugat közötti kommunikációban, amikor Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben bejelentette: nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. Macron azt is mondta – a Nyugat nevében –, hogy mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne kerülhessen ki győztesként a konfliktusból.

Franciaország csapatai Ukrajnában lesznek, én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök

– erősítette meg később.

Az orosz védelmi minisztérium azonnal reagált a hírre, és sietett közölni: 

értik az üzenetet, 

egyúttal arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” során eddig összesen 5962 külföldi „zsoldost” öltek meg a fronton, köztük 147 franciát. Hozzátették: az újabb francia katonák számára is lesz elég koporsó.

Sietett Macronhoz csatlakozni Donald Tusk és külügyminisztere, Radoslaw Sikorski is. Utóbbi  leszögezte: ő sem tartja elképzelhetetlennek a NATO-erők ukrajnai bevetését. „Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését" – erősítette meg az X platformon (korábban Twitter). Szerinte a nyugati katonák már ott is vannak Ukrajnában, Macron javaslata pedig azt jelenti, hogy „Putyinnak kell félnie, ahelyett, hogy mi félnénk Putyintól” – közölte.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter
Fotó: X

Hogy kinek kell félnie kitől, az egyelőre még nem dőlt el, az azonban bizonyos, hogy reális számítások szerint 

a jelen helyzetben Európa alig több mint 20 ezer katonát lenne képes mozgósítani és felszerelni erre a célra.

„Ha a francia, a brit és a német hadsereget összeszedjük, akkor összesen 20–30 ezer menet- és harcra kész katonát tudnak talán összeszedni, és őket sem biztos, hogy fel tudják szerelni” – fogalmazott a témával kapcsolatban podcastjában Kiszelly Zoltán. 

A francia államfő mindenesetre nagy erőkkel igyekszik meggyőzni Olaf Scholz német kancellárt, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat adjon Ukrajnának. Az ukránok sok reményt fűznek ehhez, de azt is hangoztatják, hogy Németországnak és Franciaországnak olyan fegyvereket és felszereléseket kellene biztosítania számukra, amelyek segítenek az Oroszország elleni háborúban.

Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

A finn külügyminiszter és a cseh elnök sem zárná ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését, a lett elnök pedig nyíltan beszél Oroszország elpusztításáról. Az észt miniszterelnök szerint pedig folytatni kell a háborút Moszkva kimerüléséig; Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta: a béke ideje lejárt Európában, 

háború előtti időket élünk.

 

A franciák már le is buktak

Az orosz hírszerzésnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens, amely kezdetben mintegy kétezer fős lesz – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója ezen a héten.

„Franciaország jelenlegi vezetése 

semmibe veszi az egyszerű franciák halálát és a tábornokok aggodalmait. 

Zelenszkij és Macron Párizsban. Fotó: Anadolu via AFP 

Nariskin a TASZSZ hírügynökség által ismertetett állásfoglalásában arra is figyelmeztetett: ez az alakulat az orosz fegyveres erők támadásainak kiemelt legitim célpontjává válik.

Az oroszok sosem titkolták, hogy célpontként tekintenek minden zsoldosra, aki az ukránokat erősíti. Ez a „bánásmód” vár tehát minden nyugati katonára, akit vezetőik a frontra küldenek.

 

Macron önző módon sodorná veszélybe Európát

Emmanuel Macron francia elnök hátborzongató kijelentéséhez tehát nem igazán vannak meg a katonai feltételek, mégsem aggódik amiatt, hogy esetleg világháborúba sodorja a kontinenst.  

A lényeg, hogy Európa „védelmezőjének" szerepében tetszelegjen, és ezzel javítson valamennyit a zuhanó népszerűségi mutatóin.

 

Brüsszel már hadigazdaságra állítaná át a kontinenst

A háborús feszültség szítása Brüsszelben is gőzerővel folyik, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra és átálljon a hadigazdaságra. Szavai egybevágnak Ursula von der Leyen februári kijelentésével, amikor a bizottsági elnök szintén arról beszélt: Európának fel kell készülnie a háborúra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP / Photo by FREDERICK FLORIN / AFP

Európa vezetői közben az uniós csúcsra készülnek, ahol Ukrajna támogatása és a fegyverkezés lesz a fő téma. Több tagállam szeretné elérni, hogy az Európai Befektetési Bank mostantól a fegyvervásárlásokra is adhasson hitelt.

Vita várható a befagyasztott orosz vagyon profitjáról is, ugyanis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt javasolja: ebből is lehessen Ukrajnát támogatni és fegyverkezni.

A Politico szerint pedig több nyugati szövetséges a sorkatonaság bevezetésén gondolkodik. A brüsszeli lap felidézi: csökken a nyugati katonák száma, ezért Dániában a nőknek is kötelező lesz a katonai szolgálat. De mások mellett Horvátország, Lengyelország és Németország is a fegyveres erők létszámnövelésén dolgozik. Németországban ráadásul már az iskolákban is a háborúra készülnek. A közmédia berlini tudósítója azt mondta: 

az oktatási miniszter nemrég felszólította a tanárokat, hogy a diákokat készítsék fel egy esetleges háborúra.