Ez történt a héten a világban

Kritikus véleményt fogalmazott meg az Európai Számvevőszék, nehéz pontosan követni az uniós pénzek felhasználását. Európa megduplázta Kína-függését a Nézőpont Intézet szerint, ugyanakkor már nem Kína Németország első számú kereskedelmi partnere. Amíg a németek nem akarják vámokkal védeni a piacukat a kínai járművektől, addig Trump módszeréhez nyúlhat Biden, a tengerentúlon jöhetnek a védővámok.

Szokásosan kritikus véleményt fogalmazott meg az Európai Számvevőszék. Nemcsak hogy vannak, akik nem szabályszerűen használják fel az EU-s pénzeket, de utána késve vagy egyáltalán nem is adják vissza, miután a jogtalan költést rájuk bizonyítják – erről szól az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése. A számvevők előrebocsátották, hogy az EU-s költségvetést az Európai Bizottság nem minden esetben közvetlenül folyósítja: 

mintegy 70 százalékát a tagállamokkal közösen, 20-at közvetlen irányítással, 10-et pedig közvetve, más nemzetközi szervezeteken vagy harmadik országokon keresztül irányítja. 

A 2014 és 2022 közötti időszakot illetően összesen 14 milliárd euró összegű szabálytalan EU-s kiadásról, másképpen helytelenül felhasznált forrásokról számoltak be. E pénzek visszafizettetése az Európai Unió pénzügyi integritásának és belső kontrollrendszerének megkerülhetetlen eleme – lenne, ha nem az lett volna a másik megállapítás, hogy miután ezeket a pénzeket kifizették, visszaszerezni csak hosszadalmas folyamat révén sikerül. A fő bűnös terület a közösen kezelt mezőgazdasági alapoké, amelyekért elsősorban a tagállamok a felelősek: itt a legkisebb a visszafizetési arány.

 

Európa két évtized alatt megduplázta Kína-függését

A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói megvizsgálták, hogy gazdasági szempontból mit is jelent Kína az európai gazdaságnak. Egyértelmű, hogy a magyar kormány által gyakran hangoztatott konnektivitás, azaz összekapcsolhatóság fenntartása nemcsak Magyarország, hanem más uniós országok érdeke is. A Magyar Nemzet cikke pár tényadatot is kiemel. Az első ilyen, hogy húsz év alatt az Európai Unió és Kína között a kereskedelmi forgalom a hatszorosára növekedett, a külkereskedelem belső arányait tekintve pedig Kína súlya megduplázódott.

A második gazdasági tény: Kínából a hollandok, a németek és az olaszok importálnak legtöbbet az Európai Unió országai közül.

A harmadik gazdasági tény: az Európai Unióban a német, a francia és a holland gazdaság a legnagyobb haszonélvezője Kína piacának.

A negyedik gazdasági tény: Az uniós országok teljes behozatalának tekintetében Hollandia, Szlovénia és Csehország a leginkább Kína-függő, míg az exportban a németek, az írek és a finnek élnek leginkább Kínából.

 

Már nem Kína Németország első számú kereskedelmi partnere 

Az Egyesült Államok átvette Kína helyét, és Németország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált az első negyedévben – derült ki a hivatalos adatok elemzéséből. A teljes forgalom a két ország között elérte a 63 milliárd eurót, míg a Kínával folytatott „csak” 60 milliárd euró volt. (Egy euró 388,5 forint.) 

Berlin az Egyesült Államoknál nagyobb értékben csak az Európai Unió tagállamaival kereskedik,

a blokkon belüli exportja az első negyedévben 73,3 milliárd, az importja 58,8 milliárd eurót tett ki.

Az amerikaiak előretörése fordulatot jelent, mivel 2023-ban Kína már egymást követő nyolcadik évben volt Németország legnagyobb külkereskedelmi partnere. Tavaly a teljes kétoldalú forgalom 253 milliárd euró volt – igaz, ez csupán pár száz millió euróval haladta meg a német–amerikait – emlékeztetett elemzésében a Reuters.

 

A németek szerint a kínai autóáradat ellen nem vámokkal kell védekezni 

Mereven elutasítják a kínai elektromos autókra kivetendő bármilyen uniós importvám bevezetését a német autógyártók, függetlenül attól, hogy az Európai Bizottság tavaly szeptember közepén, a tiltott állami támogatásokkal aládúcolt kínai járműexport tárgyában megindított dömpingellenes vizsgálata milyen eredménnyel zárul. 

Az Ursula von der Leyen elnök által kezdeményezett eljárás még javában zajlik, s a nagy kérdés, hogy a végén a vajúdó hegyek elefántot vagy egeret szülnek. 

Utóbbi a valószínűbb, hiszen a nagy európai autógyártók egy része olyan mélyen van beágyazva a kínai autóiparba, hogy szimbiózisukat vámtarifákkal sem lehet egészségesebb irányra terelni.

Egy extra vám alkalmazásával Európa villámgyorsan lábon lőné magát – figyelmeztetett Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója a cége halovány első negyedéves eredményeit ismertető tájékoztatója után. Hangsúlyozta, hogy Brüsszel ezzel kárt okozhat a Kínában gyártott autókat importáló – magyarul hazahozó – autógyártóknak.

 

Biden brutálisan lecsap a kínai autókra, akkukra és csipekre, rálicitál Trumpra

Joe Biden amerikai elnök kormánya jövő héten új védővámokat tervez bejelenteni, amelyek várhatóan Kína stratégiai ágazatait, köztük az elektromos autókat fogják megcélozni, rákontrázva Donald Trumpra, aki újraválasztása esetén hasonló gazdasági fegyverek bevetését ígérte. A Bloomberg értesülése szerint a hivatalos bejelentés várhatóan kedden érkezik, az új vámok pedig olyan iparágakra összpontosítanának, mint az elektromosautó-, akkumulátor- és félvezetőgyártás, de a zöldenergia-termelés is érintve lehet.

A kibővített vámok bevezetése a legújabb lépés lenne az egyre hevesebb kínai–amerikai kereskedelmi háborúban, amely eddig mindkét félnek súlyos gazdasági károkat okozott.