Anglia
ÉLŐ
Svájc

Ők a háborús uszítók - mutatjuk, kik akarják halálba küldeni a fiatalokat

Vágólapra másolva!
A háborús őrület egyre inkább eluralkodik a nyugat-európai politikusok között, ezzel egyre közelebb sodorják Európát a háborúhoz. A júniusi európai parlamenti választások után felálló új EP-ben az első témák között tárgyalhatják majd a kötelező európai sorkatonaságot, de Macron francia elnök például már atomháborúról beszél. A brüsszeli bürokraták már rég nem az európai emberek és Európa, hanem a globalista nagytőke és Amerika érdekében cselekednek, akik pedig profitálnak a fegyverszállításból, a háborúból és annak elhúzódásából. Egyes háborúpárti politikusok már a nőket is besoroznák. Mutatjuk az őrült brüsszeli terveket, és azokat a háborúpárti politikusokat, akik halálba küldenék a fiatalokat.
Vágólapra másolva!

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút. Minden lehetséges, beleértve nyugati csapatok Ukrajnába küldését is mondta Emmanuel Macron február végén, amivel tulajdonképpen elindította az azóta is tomboló háborús őrületet.

A háborúpárti francia elnök javaslata csakhamar követőkre talált. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ugyanis a háború lehetséges eszkalációja mellé állt, mert szerinte szó szerint minden forgatókönyv lehetséges. 

Tudom, hogy pusztítóan hangzik, különösen a fiatalabb generáció számára, de lelkileg hozzá kell szoknunk egy új korszak érkezéséhez. Ez a háború előtti korszak

hangsúlyozta március végén.

A nyugati vezetők szerint hozzá kell szoknunk egy új, háborús korszakhoz

Andrzej Duda lengyel elnök áprilisban már arról beszélt, hogy „ha a szövetségeseink úgy döntenek, hogy a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében nukleáris fegyvereket telepítenek területünkre is, készen állunk rá”.

Radoslav Sikorski lengyel külügyminiszter pedig egyenesen úgy fogalmazott:

Nem nekünk (a Nyugatnak) kell tartani a Putyinnal való összecsapástól, hanem fordítva. Oroszország katonai és gazdasági potenciálja elhalványul a Nyugathoz képest.

Lengyelország sem zárhatja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába - jelentette ki Sikorski.

Olaf Scholz szerint Németország eltökélt szándéka pedig, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát Putyin ambícióitól.

A Magyar Nemzet összefoglalója szerint Ukrajna ügye újabb lendületet kapott, amikor az Egyesült Államok kongresszusa végül jóváhagyta a 61 milliárd dolláros (57 milliárd eurós) katonai segélycsomagot, amit hónapokig halogattak. Ezt Scholz bátorító és szükséges jelzésként írta le. A német külügyminiszter február végén azt mondta: „Azon törjük a fejünket, hogy kitaláljuk, hogyan tudnánk többet szállítani, beleértve a nagy hatótávolságú rakétarendszereket is.” Annalena Baerbock májusban viszont már arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának sürgősen további légvédelmi rendszerekre van szüksége, hogy megvédje magát az orosz támadásoktól.

„Ha többet akarunk tenni, több pénzre van szükségünk” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki 15 milliárd eurót kért a Kijevnek nyújtott katonai segélyekre Németország 2025-ös költségvetésében.

noikatona, nőikatona, sorkatonasag
Már nőket és fiatal édesanyákat is a frontra küldenének Ukrajnáért
Fotó: AFP/Gian Marco Benedetto

Egyre durvább és keményebb háborús kijelentések hangzanak el

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője például azt mondta: „Európának fel kell készülnie az esetleges háborúra, mivel az Ukrajnán túli kontinensen egy teljes körű konfliktus már nem fantázia.” Borrell szerint Oroszország fenyegeti Európát mind a folyamatban lévő ukrajnai háborújával, mind az EU-tagállamok elleni hibrid támadásokkal.

Egy nagy intenzitású hagyományos háború Európában már nem fantázia.

Borrell azt is mondta, hogy üdvözli a tanács döntését, miszerint a lefoglalt orosz eszközökből származó bevételeket Ukrajnának adják.

Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat, és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki szintén háborús lázban ég.

A legújabb őrült kijelentés pedig arról szólt, hogy nem kell annyira félni egy világháborútól.

Több fegyvert és konkrét lépéseket várnak

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint is itt az ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelem érdekében, és az EU gazdaságát háborús alapokra helyezzük. A botrányt botrányra halmozó, háborúpárti Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a háború második évfordulóján Kijevben járt, hogy támogatását fejezze ki Ukrajnának. 

Minden eddiginél jobban kitartunk Ukrajna mellett. Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag, erkölcsileg. Amíg az ország végre szabad lesz.

A Bizottság elnöke szerint egész Európának közös légvédelmi pajzsra van szüksége, ahogyan azt Micotákisz és Tusk javasolta.

Ukrajna,oroszország, háború, konfliktus, orosz-ukrán háború, 2024. 
 05. 20.,
A katonák felkészülnek az esti harcra a frontvonalon
Fotó: Diego Herrera Carcedo/Anadolu via Getty Images

A balti államok agresszíven követelik Ukrajna támogatását

Kaja Kallas észt miniszterelnök azt mondta: „A gyengeség provokálja Oroszországot, nem az erő.” Kaja Kallas szerint Oroszország „árnyékháborút” folytat a Nyugat ellen. A kormányfő ugyanakkor nem látja a közvetlen konfliktus veszélyét Oroszországgal, még akkor sem, amikor a szövetségesek segítenek Kijevnek kiképezni a katonáikat. Kallas szerint az ukrajnai erők kiképzésének segítése saját területén – ellentétben Európa más részeivel – nem lenne eszkaláció. 

Csak a győzelem lehet a célunk, de Ukrajna fogja meghatározni, hogy mi ez a győzelem

mondta.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is a háborúpárti vezetők sorában található. A kormányfő azt mondta:

a mi problémánk az, hogy nagyon kiszámíthatók vagyunk Oroszország és Putyin számára, mert folyamatosan azt mondjuk nekik, hogy mit nem fogunk megtenni, és vörös vonalakat húzunk magunknak, de Putyinnál nincsenek vörös vonalak.

Simonyte szerint ragaszkodnunk kell a védelmi kiadások ambiciózus szintjeihez, és harcra kész katonai személyzetre van szükségünk a NATO–orosz határ mentén.

Gitanas Nauséda litván elnök amiatt aggódott áprilisban, hogy egyszerűen elvész az Ukrajnára fordított figyelem. "És tényleg kár, hogy azt látjuk, hogy meghozzuk a döntéseket, de nem hajtjuk végre azokat" – tette hozzá. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország félelmet, bizonytalanságot és kételyt próbál terjeszteni szándékaikkal kapcsolatban a Balti-tengeren. Litvániában nagy aggodalomra ad okot az orosz csapatok legutóbbi eredményessége Ukrajna északkeleti részén. Landsbergis szerint: "kezdettől fogva elkövettük azt a hibát, hogy korlátoztuk az ukránokat, mert az eszkalációnak lehetne tekinthető".

Képesnek kell lenniük, hogy csapást mérjenek orosz területre, az utánpótlási vonalakra és az Ukrajna támadására készülő katonai egységekre. A nyugati katonai kiképzőknek vissza kell térniük Ukrajnába, hogy felgyorsítsák az új erők kiképzését

írta a The Guardian. Evika Silina lett miniszterelnök idén áprilisban azt mondta: 

Lettország azt is tervezi, hogy továbbra is segíti Ukrajnát, és ebben a hónapban készítjük elő a következő védelmi segélycsomagot. Riga lőszerrel és egyéb felszereléssel látná el Kijevet.

Lettország tízmillió euróval (3,8 milliárd forint) járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelyében tüzérségi lövedékeket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajnának – közölte Evika Silina. Emellett a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek.

NATO, hadgyakorlat, háború, készültség, észtország, csehország, 2024. 05. 10.
Katonák a Swift Response 24 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton az észtországi Nurmsi katonai repülőterén
Fokozódik a háborús készülődés. Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina / MTI/EPA/Valda Kalnina

Azt gondolják az oroszok elrettentése működhet

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat. Az elmúlt időszakban a sorkatonaság bevezetésével kapcsolatban az újságok oldalaira kerülő Weber a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.

Szeretném a nukleáris védelem európai dimenzióját hosszú távú célnak tekinteni. De amíg ez nem reális, addig el kell fogadnunk Macron ajánlatát, és most azon kell gondolkodnunk, hogy Franciaország nukleáris fegyverzetét hogyan lehet beágyazni az európai struktúrákba is

 – nyilatkozta a politikus.

Már nyugati fegyverekkel támadnák az oroszokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arra ösztönzi partnereit, hogy közvetlenebbül vegyenek részt a háborúban azáltal, hogy segítik az orosz rakéták elfogását Ukrajna felett, és lehetővé teszik Kijevnek, hogy nyugati fegyvereket alkalmazzon a határ közelében felhalmozódó ellenséges katonai felszerelések ellen.  Ukrajna elnöke azt mondta: 

háromszáz repülőgépet használnak az oroszok Ukrajna területén. Legalább 120-130 repülőgépre van szükségünk, hogy ellenálljunk az égen

 – mondta. Eközben Kijev az F–16-os vadászrepülőgépek átadását várja. Zelenszkij pedig újabb ötlettel állt elő addig, amíg ez nem történik meg. Azt mondta, hogy ha az országok nem tudják azonnal szállítani a gépeket, akkor át is repülhetnek azokkal a szomszédos NATO-államokból, és lelőhetik az orosz rakétákat. Európa háborús pszichózisára természetesen az oroszok is reagáltak. Ha a Nyugat Ukrajnáért akar harcolni a csatatéren, Oroszország felkészült rá: 

ez az ő joguk – ha azt akarják, hogy a csatatéren legyen, akkor a csatatéren lesz

 – idézte Szergej Lavrov szavait a RIA állami hírügynökség. 

Ukrajna,oroszország, háború, konfliktus, orosz-ukrán háború, 2024. 
 05. 20.,
Ukrán katona betölt egy BM-21-es rakétát.
Fotó: Andriy Andriyenko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból

Nagyon aggódunk, nagyon súlyos a helyzet, mert a háborús készülődés elég egyértelmű. Jelenleg a NATO-ban egy Ukrajna-misszió tervezése is zajlik, amely megvalósulása esetén fegyverszállítások, kiképzések és egyes katonai műveletek koordinációját jelentené 

– mondta el korábban az Origónak adott interjúban a miniszterelnök politikai igazgatója. Orbán Balázs szerint stratégiai szinten most az a legnagyobb kihívás, hogy hogyan lehet befejezni az orosz-ukrán háborút, taktikai szinten viszont Európa háborúba lépésének megakadályozása a legsürgetőbb feladat. Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója leszögezte: a következő hónapokban minden megszólalási lehetőséget arra kívánnak felhasználni, hogy megpróbálják megakadályozni Európa hadba lépését. Szerinte Magyarország álláspontja egyértelmű, de a következő hónapok kritikusak lesznek, és a korábbiakhoz képest még nagyobb támogatásra lesz szüksége a magyar kormánynak, hogy meg tudja védeni a békepárti álláspontot. Orbán Balázs világossá tette: nem szeretnék, ha Magyarország ismét olyan rosszul járna, mint ahogyan a két világháborút követően járt.

El akarják hallgattatni a békepárti hangokat

Korábban arról is beszámoltunk, hogy Hidvéghi Balázs volt uniós képviselő azt mondta lapunknak, hogy

a jelenlegi brüsszeli elit háborúpárti. Gyakorlatilag a világháború szélére sodorták a kontinenst. Most pedig azt látjuk, hogy azokat, akik kitartanak a békepárti álláspont mellett, mindenáron bele akarják préselni a háborúba. 

Minden eszközzel igyekeznek elhallgattatni azokat, akik a békéről beszélnek, azokat, akik szerint mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ha valaki elmondja a véleményét, akkor viszont durva támadások érik. Ez a harc itt zajlik a szemünk előtt, és nagyon észnél kell lenni. Hidvéghi elmondta: a szavaknak ereje van. A sorkatonaság is jó példa arra, hogy minél erőteljesebben folytatják az uszító háborús politikát, a dolog törvényszerűségéből adódóan egyfajta tehetetlenségi erő által valósággá kezd válni. Egyfajta önbeteljesítő jóslat ez. Egy katonai konfliktusban rendkívül óvatosan kell bánni a szavakkal és kijelentésekkel, nem mindegy, mi válik a közbeszéd részévé.

Két és fél évvel ezelőtt még el sem tudtuk volna képzelni, amikről ma szó van. És sajnos azt látom, hogy sok európai vezető nem fogja fel a helyzet súlyosságát. Atomfegyverekről meg világháborúról beszélni nagyon nem játék. Még nagyobb gond, hogy olyan döntéseket is hoznak, amelyek ezekhez visznek közelebb. 

Józanul kellene gondolkodni, ehelyett egyfajta háborús pszichózist látunk. Egy ilyen közegben nekünk, magyaroknak különösen okosan kell politizálni. Magyarország ma még a béke szigete. Mi azt akarjuk, hogy ez így is maradjon. A júniusi európai parlamenti választásnak ez a tétje.

A témáról bővebben ITT olvashat!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről