Újabb drámai lépés a világháború felé: Európának be kell szállnia az orosz-ukrán háborúba, már ezt követeli Macron

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. Az elnök a The Economist című brit gazdasági-politikai folyóiratnak adott interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?” A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. Időközben a lengyelek is fokozták a háborús pszichózist: az ország külügyminisztere szerint nincs diplomáciai megoldása az ukrajnai válságnak. Orbán Viktor kormányfő szerint Európa a tűzzel játszik, mivel a béke és a háború határán egyensúlyozunk.

Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron legújabb háborúpárti nyilatkozatában. Macron az interjúban újra megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az ukrán-orosz háborúba;

„abszolút” fenntartja tézisét, miszerint szárazföldi csapatokat kell beküldeniük az európaiaknak a háborús zónába.

Mert ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal – így Macron –, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is. Macron ezért ébresztőt akar fújni a partnereinek.

Emmanuel Macron ismét háborúpárti nyilatkozatot tett

A francia elnök nem először jelenti be nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Márciusban felháborodást keltett az a nyilatkozata is, amikor leszögezte: Franciaország számára nem létezik határ, sem vörös vonal Ukrajna támogatását illetően.

Macron is világháborút akar

Bár Emmanuel Macron francia elnök és több más európai vezető nem hajlandó kizárni, hogy a jövőben a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába, a szövetség eddig fenntartotta, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban. Az Ukrajinszka Pravda pedig arról írt, hogy Anton Hofreiter, a Bundestagban működő Európai Uniós Ügyek Bizottságának vezetője nem zárta ki: az amerikai képviselőház által Ukrajna számára jóváhagyott segélycsomag lehet az utolsó.

Talán ez az utolsó amerikai segélycsomag nagyon hosszú időre, vagy teljesen az utolsó

– mondta Hofreiter a Funke médiacsoportnak. 

Háborút akarnak a lengyelek is?

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet a diplomácia eszközeivel meggyőzni az ukrajnai háború befejezésének szükségességéről – jelentette ki korábban egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter a nyugat-lengyelországi Slubicében. A közös sajtóértekezleten Sikorski az ukrajnai háború diplomáciai úton történő befejezésének esélyei iránt tudakoló újságírói kérdésre elmondta: Putyin elnökkel 

az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen.

“Putyin, mint kiderült, csak a nyers gazdasági és katonai erőre van tekintettel” – jelentette ki Sikorski. Hozzátette: éppen ez a “pénznem”, amelynek felhasználásával az orosz elnököt “meg kell győzni, hogy az invázió hiba volt, a háború pedig megnyerhetetlen”. Sikorski hozzáfűzte: “csak akkor van némi esély békére”.

Egyre nagyobb az esélye a világháborúnak az orosz-ukrán konfliktus miatt
Fotó: AFP/State Emergency Service of Ukrai

A lengyel külügyminiszter hazudott?

Sikorski szavainak némileg ellentmond, hogy a Die Welt nemrégiben arról írt, hogy véget vetett volna a háborúnak az a megállapodástervezet, amelyben a két hadviselő fél 2022. április 15-ig állapodott meg. Csak néhány pont maradt nyitva. Ezeket Putyinnak és Zelenszkijnek személyesen kellett volna megvitatnia egy találkozón, amelyre soha nem került sor. 

E dokumentum szerint Ukrajna többek között beleegyezett volna abba:

• Betartja az „állandó semlegességet”, azaz lemond a katonai szövetségekben való tagságról, beleértve a NATO-t is;
• Lemond a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, nem engedi be az országba a külföldi csapatokat és nem engedi be a fegyvereket;
• Nem adja át infrastruktúráját, beleértve a repülőtereket és tengeri kikötőket, más országoknak;
• Tartózkodik a külföldi részvételű hadgyakorlatoktól és a katonai konfliktusokban való részvételtől;
• Törvényi úton betiltja „a fasizmust, a nácizmust és az agresszív nacionalizmust”.

Oroszország pedig vállalta, hogy többé nem támadja meg Ukrajnát;

• Támadás esetén a garanciavállaló országok három napon belül kötelesek támogatni Ukrajnát;
• A Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság részei Oroszországnál maradnának; 
• A Krím és Szevasztopol kikötője kikerült a biztonsági garanciákból, ami gyakorlatilag a félsziget átadását jelentette az Orosz Föderációnak;
• A tárgyalások során Oroszország kijelentette, hogy kész kivonni csapatait Ukrajnából, de a Krímről és Donbasz egyes részeiről nem. Az államfőknek közvetlenül kellett volna megvitatniuk a csapatkivonás részleteit.

Világháborús veszély

A nyugati hatalmak, kiváltképpen a britek és az amerikaiak háborúpárti nyomása miatt a fenti megállapodásból végül nem lett semmi. Sőt, mára odáig jutottak a nyugati országok, hogy akár a III. világháború kockázatát is vállalnák Ukrajna érdekében. 

Minden egyes meggondolatlan nyilatkozat a háborús eszkaláció veszélyét hordozza magában. Külön kiemelendő, hogy a balti államok diplomáciai viszonya az oroszokkal egyébként is rendkívül hűvös

– minderről már ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt az Origónak azzal kapcsolatban, hogy egyre inkább elmérgesedik a viszony Oroszország és Litvánia között. A Századvég tanácsadója arról is beszélt, hogy Franciaország, Lengyelország és Németország közvetetten részt vesznek a keleti szomszédunknál zajló háborúban, nyíltan finanszírozzák azt, ezzel elnyújtva a háborút, és provokálva Oroszországot. A szakértő szerint ha bármely fél atomháborút indítana, az ipso iure magával hozná a III. világháborút, ami minimum Európa, de akár a teljes fejlett világ pusztulását eredményezné.

Orbán Viktor: A békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz
Európa a tűzzel játszik, mivel a béke és a háború határán egyensúlyozunk – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjúban pénteken. A miniszterelnök felidézte, hogy 1999-ben, amikor beléptünk a NATO-ba, a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött, és volt amerikai törekvés arra, hogy mit kell hazánknak tennie, amit a kormányfő elutasított, így nem jött létre akkor egy szerb-magyar háború. Észnél kell lenni – húzta alá a kormányfő. Jelezte, hogy Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, ami megpecsételte az ország jövőjét. Leszögezte: nem fogják hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsék hazánkat egy háborúba. Kiemelte, hogy az európai vezetők hétről hétre sodródnak a háború felé.