Elszabadult a háborús őrület Franciaországban

A francia politikai életben a legszélsőségesebb háború párti álláspontot maga Emmanuel Macron köztársasági elnök képviseli. Ezzel alapvetően baloldali koalíciós partnereinek üzen, akik már korábban is úgy vélték, hogy Ukrajnát fegyverekkel és katonákkal is segíteni kell.

Nem véletlen, hogy Macron február 16-án (újabb) kétoldalú megállapodást írt alá Zelenszkij-vel, amelyben rögzítették, hogy Franciaország további 3 milliárd eurós fegyverkezési segélyt ad. ( A francia hadügyminiszter márciusi nyilatkozata szerint eddig mintegy 4 milliárd euró értékű fegyverzetet adtak át Ukrajnának.)    

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.
Fotó: Photo by Miguel Schincariol / AFP / Photo by Miguel Schincariol / AFP

Február végén óriási vitát váltott ki, amikor azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki" nyugati csapatok Ukrajnába küldése sem. A legtöbb európai ország, valamint az Egyesült Államok akkor - legalábbis szóban - egyértelműen nem értett egyet a francia elnökkel, de azóta egyre több ország tesz lépést ebbe az irányába. A francia államfő nemrég ismét felvetette ezt a lehetőséget, mondván, hogy lehetséges lenne csapatokat küldeni, ha Moszkva áttörné „a frontvonalakat", és ha Kijev ezt kérné.

A francia elnök néhány napja már ezen az állásponton is túllépett és azt mondta, hogy „lehetővé kell tenni Kijev számára, hogy „semlegesítse" azokat a katonai bázisokat, amelyekről Oroszország rakétákat lő ki ukrán területre.” Azaz lényegében meg kell támadni Oroszországot, de legalább is, orosz területen levő célpontokra kell lőni.

Május 27-én Kaz ukrán kormány bejelentette, hogy francia kiképző tisztek érkeznek „rövidesen" Ukrajnába, majd még aznap korrigált és jelezte, hogy még mindig csak a tárgyalások fázisában van ebben a kérdésben Franciaországgal és más országokkal is." Az AFP megkeresésére a francia védelmi minisztérium „folyamatban lévő munkálatokról" beszélt, anélkül, hogy megerősítette volna, hogy francia kiképzőtiszteket küldenének Ukrajnába.

Volodmir Zelenszkij ukrán elnök.
Fotó: Orda.kz

A baloldali pártok (Szocialisták, Zöldek (EELV) egyértelműen Macron mellé álltak az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtásban, ezzel is hozzájárulva a háború további elhúzódásához. A szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon már a háború kitörésekor oroszellenes álláspontra helyezkedett, és úgy nyilatkozott X (korábban Twitter) csatornáján, hogy  „Oroszország az egész emberiséget fenyegető konfliktus közvetlen veszélyét teremti meg”.  

Ezek után nem meglepő, ha a szélsőbaloldali párt európai parlamenti képviselői kivétel nélkül megszavazták az Ukrajnának nyújtandó uniós katonai támogatást. „Ez egy nagy lépés számunkra" - mondta egyik képviselőjük, Manon Aubry, szintén Mélenchon pártjának képviselője, az Egyesült európai baloldali képviselőcsoport társelnöke.  Ő még azt is kifogásolta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást bizonyos feltételekhez kötötte az Európai Parlament. Aubry szerint feltétlen nélküli támogatást kellett volna nyújtani.  

A Francia Szocialista Párt, amelyet a Politico május 30-i felmérése 14 %-ra becsült a jövő heti európai parlamenti választásokon, kezdettől fogva „erős szankciókat követelt Oroszország ellen, és feltétel nélküli támogatást akart az ukrán hadseregnek".  

A párt főtitkára, Olivier Faure  idén márciusban a France Info rádiban megerősítette az Oroszországgal szembeni ellenállás "nyilvánvaló szükségességét" és Ukrajna további támogatására szólított fel.

Jean-Marc Germain, a híres baloldali európai politikus, Jaques Delors veje úgy nyilatkozott a háború kitörése után, hogy  „a Szocialista Párt támogatja az Oroszország elleni szigorú szankciókat és támogatja az ukrán hadsereget és felszereli azt". Raphaël Glucksmann, akit a francai közvélemény az egyik legnagyobb háborús uszítónak tart, baloldali újságíróból lett szocialista politikus

 az LCI televízónak adott interjújában egyértelműen kiállt Ukrajna Európai Uniós tagsága és az ukrán hadseregnek nyújtott további támogatások folyósítása mellett.   

A radikális balodali politikus, Yannick Jadot, a francia zöldek nemzetgyűlési szenátora, aki korábban az ultraradikális baloldali botránypolitikus, Daniel-Cohn Bendit mellett dolgozott, szintén kezdettől fogva Ukrajna minden eszközzel történő támogatása mellett kardoskodott. 

A „Le Monde” 2021. április 13-i számában megjelent cikkében Yannick Jadot kritikusan nyilatkozott Kínáról és Oroszországról és felszólította az Európai Uniót, hogy „azonnal vessen véget az Oroszországgal közös Északi Áramlat-2 gázprojektnek", és fegyverezze fel Ukrajnát.

Jadot 2022 februárjában ismét egyértelművé tette, hogy „fegyvereket kell szállítunk, hogy az ukránok meg tudják védeni magukat". Ő az egyik leghangosabb baloldali politikus, aki szankciókat követel orosz tisztségviselők ellen is, de hasonlóan radikális elveket vall a zöldpárti baloldali politikus Marie Toussaint is, aki folyamatosan a befagyasztott 200 milliárd eurós orosz vagyon Ukrajnának juttatása és a fegyverszállítmányok növelése mellett foglal állást.