A külhoni magyarság megmaradásának zálogai: identitás, hit, anyanyelv

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) friss felmérést végzett Erdélyben, a Vajdaságban és Felvidéken a külhoni magyarok körében, melyből kiderül, hogy továbbra sem lehet megtörni a magyarok identitását. Az asszimiláció elleni védekezés legszembetűnőbb attitűdje, hogy magyar magyarral házasodik. Tisztelik a hagyományaikat és jelentős részük továbbra is erősen vallásos.

A felmérésből kiderül, hogy a nemzeti identitás a nemzeti közösséghez való, nem kézzelfogható kapcsolódást jelenti, de nem pusztán a valahová tartozás értelmében nyilvánul meg, hanem a mindennapok gyakorlatában, a családi életet alakító döntésekben, például a gyermekek oktatási nyelvének megválasztásában is.  A tanulmány azt igazolja, hogy 

a közösségek fennmaradásának szempontjából létfontosságú anyanyelvi iskolaválasztás.

 Míg alapképzés során ez általánosan megfigyelhető, addig a közép- és felsőfokú oktatásban viszont már jóval kevesebb arányban tanulnak magyar anyanyelven. A vallási identitásról elmondható, hogy bár a válaszadók elsöprő többsége mindhárom régióban továbbra is kötődik valamelyik keresztény felekezethez, a legnépesebb csoportot a „maguk módján” vallásosak alkotják. 

 

A KINCS külhoni magyarság körében végzett felmérésének eredményei.
Fotó: KINCS/Magyar Nemzet

A nemzeti – és a külhoni magyar közösségek esetében ahhoz szorosan kapcsolódó vallási – identitás ennek megfelelően nem pusztán elméleti kategória, hanem olyan valóság, amely a közösségek jövőképét és életerejét döntően befolyásolja. 

A Magyar Nemzet által közzétett KINCS  felmérésben hangsúlyt kap az, hogy a kutatás eredményei megerősítik azt a vélekedést, hogy 

a magyar identitás és annak továbbadása, valamint a magyar közösséghez való tartozás, illetve a magyar nemzeti hagyományok és szokások ápolása kifejezetten fontos a külhoni magyar közösségeknek.

 

Magya zarándokok a csíksomlyói búcsú szentmiséjén a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti hegynyeregben.
Fotó: MTI/Kátai Edit

Erdélyben és különösen a Vajdaságban a válaszadók a magyar identitás továbbadásának fontosságát tették első helyre. Erdélyben a a válaszadók 86 %-a tartja fontosnak a magyar identitás továbbadását, a Vajdaságban 89%, míg a Felvidéken a megkérdezetteknek csak a 74%-a tartja fontosnak. A külhoni régiók közül Felvidéken előrehaladottabb az asszimiláció is.

Úgy tartják, hogy az asszimiláció elleni védekezés legfontosabb eszköze, hogy magyar magyarral házasodjon. 

Erdélyben és a Vajdaságban is a megkérdezettek 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy házastársával megegyezik a nemzetisége, míg Felvidéken a válaszadók 86 százalékának a sajátjával egyező nemzetiségű a házastársa. Az első két régióban viszont már csak a válaszadók kevesebb mint fele tekinti a jó házasság titkának az azonos nemzetiséget, Felvidéken pedig még ettől is kevesebb, 32 százalék.