– Donald Trump beszédében az egységért való kiállás nem volt meglepő, hiszen az elnökjelölt a merényletkísérlet után több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy ez egy egészen más beszéd lesz, mint ami eredetileg tervezve volt (vagyis a Biden-adminisztráció bírálata). Egyébként a konvenció felszólalóinak beszédeiben is az egység, az egységre, összefogásra való törekvés volt a fő üzenet – mutatott rá Fekete Rajmund.
Nikki Haley például, aki ENSZ-nagykövete volt Trumpnak és elnökjelölti kihívója a republikánus táboron belül, korábban rendkívül élesen támadta Donald Trumpot, a konvención mégis az egységre szólított fel és arra, hogy össze kell fogni.
A szakértő rámutatott arra, hogy a merényletkísérlet kapcsán – amelyre Trump beszédének első részét építette –, elmondta, hogy a saját szemszögéből hogyan látja ami történt. Az mindenkit sokkolt, Trump politikai ellenfelei is nem véletlenül mondták utána, hogy ez nem az a demokrácia, ez nem az az Amerika, „amit mi akarunk”.
Mert pontosan tudják, hogy ez velük is megtörténhetett volna.
Barack Obama ellen is terveztek 2011-ben egy merényletet - nem tartózkodott a Fehér Házban, amikor belőttek, de ez az eset is azt mutatja, hogy a szerencsétlen esemény bármelyikükkel előfordulhatott volna – emlékeztetett Fekete Rajmund.
A szakértő arról is beszélt, hogy a merényletkísérletet követően megváltozott a kampánynak is a dinamikája és a menete, hiszen a Demokrata Pártnak és Joe Bidenéknek vissza kellett vonniuk azokat a negatív reklámkampányokat, amelyeket terveztek Donald Trumppal szemben.
Ez tehát felülírta a dolgokat, és azzal, hogy Donald Trumpnak a sokkhatást követően még megvolt az a lélekjelenléte, hogy a biztonságiak gyűrűjében azt kiáltsa, hogy harcoljatok, harcoljatok, megmutat valamit. Annak az államférfinak a képét, aki képes akár meghalni is az Egyesült Államokért, az elveiért, a szabadságért és azokért az értékekért, amelyek tulajdonképpen Amerikának az alapelvei
– mondta el a szakértő, és hozzátette, ez nyilvánvalóan rezonál a választóknál, miközben a demokratáknál válsághangulat van.
Helyben topogásnak lehetünk a tanúi Joe Biden tulajdonképpeni vesszőfutásának kezdete, a június 27-i elnökjelölti vita óta, ahol leszerepelt és folyamatosak azok a hangok, amelyek egyre erősebbek, hogy vissza kell lépnie.
Fekete Rajmund emlékeztetett arra, hogy Donald Trump beszédében köszönetet mondott J. D. Vance amerikai szenátornak, akit hivatalosan is alelnökjelöltjének kért fel.
Vance Magyarországot egy átlagos amerikai politikusnál Trumphoz hasonlóan szintén jobban ismeri, korábban méltatta is Magyarország családpolitikáját.
Trump őt nevezte meg úgy, mint aki tovább tudja vinni a fáklyát, a trumpi republikánus vonalat.
Trump a jelölőgyűlés színpadán azt mondta, hogy
Tegyük még egyszer naggyá Amerikát!
Ezzel is utalt arra, még egy ciklusa van, amennyiben megválasztják. Felsorolta elnöksége sikereit is, például az Iszlám Állam legyőzését. Trump kitért a közel-keleti konfliktusra, az orosz-ukrán háborúra, és úgy fogalmazott, hogy egy békés világot örökölt tőle Joe Biden, akinek elnöksége alatt viszont újabb háborús konfliktusok robbantak ki, s a világ a harmadik világháború küszöbén áll.
Beszélt az inflációról is Trump, egyúttal adócsökkentést lengetett be, illetve az energiaárak csökkentését.
Ahogyan pedig az várható volt, Donald Trump beszédében az egység mellett a bevándorlásra helyezte a hangsúlyt és akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor arról beszélt, hogy megválasztása esetén lezárja a határokat és véget vet az illegális migrációnak.
Itt említette meg Orbán Viktor miniszterelnököt is, akit nagyon kemény és határozott emberként jellemzett. A közönség külön is megtapsolta a magyar miniszterelnököt. Trump Magyarországot egy erős országként, Orbán Viktort pedig egy rendkívül erőteljes vezetőként jellemezte, hozzátéve: emellett remek politikusnak tartja.