Az Európai Unió tagállamai a héten egy titkos, nem kötelező erejű szavazáson jelezték, hogy támogatják a Kínából szállított elektromos járművek ideiglenes vámját – írja a Bloomberg. Az nem ismert, hogy egyes nemzetek hogyan döntöttek a szavazáson, számos kulcsfontosságú kormány, köztük Németország tartózkodott a szavazástól, és néhányan a későbbiekben szilárdabb álláspont kialakítását tervezik a hírügynökség információi szerint. Az EU a hónap elején előrelépett azzal a tervvel, hogy ideiglenes vámokat vet ki a Kínában gyártott elektromos járművekre, a vám mértékét akár 48 százalékra emelnék, miután egy vizsgálat kimutatta, hogy Peking olyan mértékben támogatja az elektromosjármű-ipart, hogy az gazdasági károkat okoz az EU autógyártóinak.
A végleges vámok jellemzően valamivel alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámtételek, ami azt tükrözi, hogy ha ütős érvekkel jelentkeznek a kínai elektromos autók gyártói, az meghallgatásra találhat.
Még június végén vezettek be újabb szankciókat a Lukoil ellen az ukránok. A Mol így egy fontos olajszállítójától eshet ezzel el. Az Oilprice információi szerint azonban Magyarország Oroszországgal karöltve dolgozik a probléma elhárításán, mely lehetővé tenné az orosz olaj ukrajnai tranzitját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután az ENSZ New York-i ülésének margóján tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel elismerte, hogy a Lukoil jelenleg nem szállít Magyarországra, ám dolgoznak a jogi megoldáson a probléma elhárítására.
A Fich Ratings májusban arról írt a magyar olajvállalat kapcsán, hogy a Mol idén ellátása mintegy 40 százalékát fedezi nem orosz forrásból és 2026-ra állhat készen az orosz készletek teljes leváltására. Ugyanakkor a vállalat nem zárta ki, hogy a későbbiekben is használ orosz olajat.
A probléma középtávú, és erre viszont gyorsan megoldást kell találni
– mondta a tárcavezető az orosz Lukoil ukrajnai kőolajtranzitjának elakadásával kapcsolatban. A tárcavezető újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy hazánk ellátása alapvetően Oroszországból biztosított Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül, amelynek használatára Magyarország és Szlovákia kivételt kapott az európai uniós szankciók alól.
És mindezekig az Ukrajnán keresztüli tranzit működött is. Volt egy korrekt energetikai együttműködés a két ország között. Az elmúlt időszakban Magyarország is nagyon sokszor segített különböző formában Ukrajnának abban, hogy az ország energiaellátásának a biztonságát fenn tudják tartani a meglehetősen mostoha körülmények dacára is
Kifejtette, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja, Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül, tehát ez az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti elég erősen hosszú távon – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy különböző átmeneti megoldásokkal stabilizálni tudták a szállítást, így ez egyelőre rendezett, de ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni.
A globális hajózás ma a teljes szén-dioxid-kibocsátás 3 százalékáért felelős, és még a gázolajnál is rosszabb minőségű tüzelőanyagokkal működik. Ám a cégek egyre jobban érdeklődnek az alternatívák, például a metanol és az ammónia iránt.
Az ár mellett fontos tényezőnek számít, hogy a potenciális üzemanyagnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy még viharos időben is működtesse a gigantikus hajókat a nyílt tengeren. A metanol az egyik lehetséges jelölt, ugyanis égése tiszta, vagy a használatával jelentősen csökkenne a károsanyag-kibocsátás.
Hamarosan, augusztus elsején lejár a háború kitörése után bevezetett fizetési moratórium, miközben az álláspontok messze vannak egymástól. A több mint 20 milliárd dollár névértékű adósság sorsáról már korábban, júniusban is tárgyaltak a felek, ám akkor nem sikerült dűlőre jutniuk, miután Ukrajna 40 százalékos leírást szeretett volna elérni, míg a kötvénytulajdonosok bizottsága mindössze 22 százalékos leírást ajánlott fel. A tárgyalások második fordulójának eheti kezdetéről a Bloomberg számolt be. A mostani megbeszélések a magánszektor szereplői kezében lévő kötvényekről szólnak, a kötvénytulajdonosok még áprilisban hoztak létre bizottságot a hitelek átrendezését célzó tárgyalásokra.
Amennyiben nem sikerül Kijevnek megállapodnia hitelezőivel, úgy az ország még nagyobb bajba kerülhet,
az ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított mentőcsomag következő részletének lehívását is veszélybe sodorhatja.
Az Európai Unióban 1 százalékkal esett az építőipari termelés májusban havi bázison azután, hogy áprilisban stagnálást jegyeztek föl – jelentette az Eurostat. Összességében az euróövezet építőipari termelése 0,9 százalékkal csökkent májusban, miután áprilisban 0,4 százalékos esést regisztráltak havi szinten.
Az euróövezetben az építőipari termelés 2,4 százalékkal csökkent májusban éves viszonylatban az áprilisi 1,5 százalék csökkenést követően. Az Európai Unióban éves viszonylatban az építőipari termelés 2,5 százalékkal esett az áprilisi 1,4 százalék csökkenés után. Éves viszonylatban Magyarországon növekedést mértek, az EU-ban a legnagyobbat, 7,3 százalékot májusban, majd Bulgária következett 4,4 százalékkal és Dánia 1,1 százalékkal.