Az incidens a Fülöp-szigeteki parti őrség közlése szerint a Spratly-szigetcsoporthoz tartozó Sabina-zátonynál történt. Peking és Manila egymást hibáztatták a történtekért. Az eset kapcsán nem jelentettek áldozatokról, sérültekről.
"A kínai parti őrség veszélyes manővereket hajtott végre annak ellenére, hogy nem provokálták" - mondta a Fülöp-szigeteki parti őrség egyik szóvivője.
Beszámolója szerint egy kínai hajó háromszor is nekiütközött a Fülöp-szigeteki Teresa Magbanua nevű hajónak, komoly károkat okozva.
Kína ezzel szemben azt állította, hogy a felelősség teljességgel a Fülöp-szigeteket terheli. A Teresa Magbanuát szakszerűtlenül irányították, és "veszélyes módon" ütközött a kínai hajóval – közölte a kínai parti őrség.
Az esetről videó készült a fülöp-szigeteki hajóról rögzítve:
Alig két hete Kínai és Fülöp-szigeteki parti őrhajók ütköztek össze ezeken a vitatott vizeken, korábban pedig kínai hajók vízágyúval bombáztak fülöp-szigeteki hajókat.
Kína és a Fülöp-szigetek vitában áll az energiaforrásokban és halban gazdag, stratégiai fontosságú Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban. Peking a terület szinte egészét magának követeli, de a Fülöp-szigetek – akárcsak Vietnam, Malajzia és Brunei – is igényt tart bizonyos területrészekre. A vita előzményeit az Origo korábban ebben az összeállításában mutatta be. Ebben írtunk arról is, hogy Kína mesterséges szigetek létesítésével erősítené pozícióját a térségben.
Kína figyelmen kívül hagyja a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak a vitatott területekre.
A BBC felidézi, hogy a térségben növekvő feszültség miatt Kína a Fülöp-szigeteket illetve annak szövetségesét, az Egyesült Államokat teszi felelőssé. Peking szerint a két ország szándékosan próbálja eszkalálni a helyzetet. Múlt héten a kínai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy Washington "bátorítja" Manilát abban, hogy "meggondolatlanul provokáljon."
A helyzetet figyelemmel kísérő elemzők szerint a területi vita miatt növekvő feszültség könnyen nagyobb konfrontációt válthat ki az érintett térségben.
A Dél-kínai-tenger világviszonylatban is jelentősnek számító hajózási útvonal, a területen évente mintegy 3 ezer milliárd dollár értékű áru halad át a kereskedelmi hajók fedélzetén. Emellett jelentős szénhidrogén-lelőhely, valamint kulcsfontosságú a környező országok halászati ágazati számára is.
Kiemelt képünkl illusztráció / forrás: Pixabay / MelaniMarfeld