Nagy jövő előtt az északi selyemút

Az északi sarkkörön túl a világ legnagyobb városa Murmanszk, ahol a sarki éjszaka 40 napig tart, de nyáron heteken keresztül lehet élvezni a fehér éjszakákat. Murmanszkba a Roszatom szervezésében szakértőként egy igazán kalandos úton jutottam el. Fekvésének köszönhetően a város egyedi éghajlata mellett sok szempontból különleges: itt található a Jeges-tenger legnagyobb orosz kikötője, a legendás Lenin atomjégtörő, valamint a legészakibb, személyforgalmat is bonyolító vasútállomás és a világ egyetlen atomjégtörő-flottájának bázisa is. A legek listája még folytatható lenne, de most az orosz atomjégtörő-flottáról és az északi hajózási útvonal növekvő stratégiai szerepéről lesz szó.

Egy nap az út repülővel Murmanszkig

Az ukrán-orosz konfliktus eredményeképpen az Oroszországra kivetett szankciók miatt Budapestről Murmanszkba eljutni már önmagában kaland, hiszen a korábbi Budapest-Moszkva-Murmanszk útvonal helyett jelenleg a Budapest-Isztambul-Moszkva-Murmanszk, vagy a Budapest-Dubaj-Moszkva-Murmanszk útvonal közül választhatunk. Ez utóbbi 9500 km-es repülőutat jelent.

A világ legnagyobb, több mint negyedmilliós lakosságú északi sarkkörön túli városába az esti órákban érkeztünk meg, ahol a szokásosnál melegebb, 20-24 fokos kellemes idő és fehér éjszakák fogadtak. Utóbbi azt jelenti, hogy éjszaka is világos van, a naplemente utáni szürkület után csakhamar ismét felbukkan a horizonton a napkorong és hajnal háromkor már verőfényes a szállodai szoba. Emiatt aztán igazán aludni sem lehetett, ezért megcéloztuk a világ első atomjégtörőjét, a Lenint, amelyet szerencsére még éppen a kikötőben értünk, ugyanis másnap vontatták nagyjavításra a múzeumhajót. A Lenint 1959. december 3-án helyezték üzembe. Ezt a dátumot tekintik az atomjégtörő-flotta születésnapjának, amely idén immár a 65. évét tölti.

A Lenin atomjégtörő
Fotó: Hárfás Zsolt

Az északi a legrövidebb tengeri útvonal Európa és Ázsia között

A Roszatom által szakértőként, a magyar újságíróknak biztosított kivételes lehetőségnek köszönhetően juthattam el Murmanszkba, miután a Paks II. Atomerőművet is építő orosz állami vállalat a gazdája a Roszatomflotnak, a világon egyedülálló atommeghajtású jégtörőkből, illetve egy szintén atommeghajtású teherhajóból álló flottának. A Roszatom 2018 óta az északi-tengeri hajózási útvonal üzemeltetéséért és fejlesztéséért is felel. Oroszország hosszú távú stratégiai célja, hogy olyan modern, atommeghajtású jégtörő hajókból álló flottát hozzon létre, amelyekkel egész évben biztosítani tudja a biztonságos áthaladást az év nyolc hónapjában a jéggel borított északi-tengeri hajózási útvonalon. Ez a legrövidebb tengeri útvonal Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség között. Az északi-tengeri hajózási útvonal teljes egészében az Oroszországi Föderáció kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, ami stratégiai előnyt biztosít ennek a szállítási útvonalnak. Az útvonal hossza hozzávetőleg 5600 kilométer.

A Jeges-tengeren keresztül Ázsiába vezető út mintegy 4000 tengeri mérfölddel (mintegy 7400 km) rövidebb, mint a déli alternatíva a Szuezi-csatornán keresztül. Az útvonalon a szállítási idő 20 nappal rövidebb, ami jelentős költségcsökkentést eredményez.

Szolgálatban az atomjégtörő:

Emellett az északi hajózási útvonal előnyei közé tartozik, hogy az atomjégtörők szolgáltatásainak igénybevételéért felszámított díjjal együtt a szállítás a rövidebb útvonal miatt olcsóbb, mint a Szuezi-csatorna esetében, ráadásul a jeges útvonalon kalóztámadásokkal sem kell számolni. A szállítási idő továbbá 30-40 százalékkal rövidebb és torlódások sincsenek. Emlékezetes, hogy három évvel ezelőtt a Szuezi-csatornában a panamai bejegyzésű, 400 méter hosszú konténerszállító hajó Kínából Rotterdamba tartva zátonyra futott és átlósan elfordulva teljes széltében elzárta a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalát, ami hatalmas veszteségeket és globális áruszállítási fennakadásokat okozott.

Oroszország számára az északi hajózási útvonal fejlesztése stratégia fontosságú, mert a sarkvidéki területeken hatalmas mennyiségű ásványkinccsel rendelkezik. A globális földgáz-, olaj-, szén-, nikkel-, réz-, arany-, platina-, apatit-, kobalt- és ritkaföldfém-készletek jelentős része található itt, a piacra juttatásukra ez az útvonal a legegyszerűbb, legolcsóbb és a leginkább környezetbarát megoldás.

Az Atomflot műveleti központjában azt is megtudtuk, hogy 2023-ban az északi hajózási útvonalon összességében mintegy 36 millió tonna árut szállítottak és a tranzit teherforgalom is jelentősen növekedett, ez utóbbi mintegy 2,15 millió tonnát meghaladó mennyiséget tett ki. Oroszország stratégiai célja, hogy az útvonalon tíz év leforgása alatt 230 millió tonnára növelje a szállított áru mennyiségét.

A növekvő áruforgalom azt is jelenti, hogy létfontosságú a kikötők bővítése, fejlesztése, valamint az új, magasabb jégosztályú teherszállító hajók építése. Idén augusztus végén a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov egy megbeszélésen elmondta, hogy ma 33 sarkvidéki osztályú teherszállító hajó üzemel és további 33 hajót építenek. Mindezek mellett pedig további 100 hajó építése is elengedhetetlen a jövőbeli igények kielégítésére.

Atomjégtörök sorozatban

Az északi hajózási útvonal működtetéséhez nélkülözhetetlenek az olyan atomjégtörők, amelyek a zord időjárási viszonyok közepette is képesek arra, hogy a kereskedelmi hajóknak utat törjenek a jéggel fedett tengeren. Oroszország ma 7 üzemelő atomjégtörővel és egy nukleáris teherszállító hajóval rendelkezik. Két Arktika osztályú atomjégtörő, az 50 let Pobedy (A győzelem 50. évfordulója) és a Jamal a legnagyobb atomjégtörő. Főleg a hajtótorkolatokban használják a korábban Finnországban épült Vajgacsot, és Tajmirt (reaktoraikat természetesen az akkori Szovjetunióban szerelték be.)

Az Arktika atomjégtörő fedélzetén: 

Ezeket a legkorszerűbb, univerzális atomjégtörők váltják, a 2020-ban, illetve 2022-ben üzembe állt hajók. A szentpétervári Balti hajógyárban készült három univerzális orosz atomjégtörő, sorrendben az Arktika, az Ural és a Szibir impozáns méretű. Hosszuk 173,3 méter, 34 méter szélesek, teljesítményük 60 MW (a hajócsavarok tengelyén mérve), sebességük jégmentes vízen 22 csomó, merülésük 10,5 illetve 8,65 méter. Maximum 2,9-3 méter vastag jégtorlaszokat képesek áttörni. A vastagabb jég megtöréséhez nagy segítséget jelent a nagyobb tömeg, hiszen a hajótest a jégre csúszva tör csatornát a mögötte haladó hajóknak. Amikor viszont a szibériai folyók viszonylag sekélyebb torkolatainak jégmentesítésén dolgoznak, a nagy teljesítményű szivattyúknak köszönhetően gyorsan képesek megszabadulni a ballaszttól és csökken a merülésük.

További érdekessége a típusnak, hogy három méteres jégvastagság esetén is folyamatosan 1,5-2 csomós sebességgel tudnak haladni egy speciális orosz fejlesztésű inverteres technológiának köszönhetően. Vízkiszorításuk 33 540, illetve 26 771 tonna, a legénység létszáma 54 fő, akik 4 havi váltásban teljesítenek szolgálatot. A jégtörő extra képessége, hogy a hajótest alá sűrített levegőt fújva a jégbe vágott csatorna szélére sodorja a megtört jégtáblákat, ezáltal a csatorna tovább marad nyitva a mögöttes forgalom előtt.

Mindegyik atomjégtörő működését két, egyenként 175 MW hőteljesítményű RITM-200 típusú reaktor biztosítja, Az atomreaktorban megtermelt hőenergia a gőzfejlesztőben termelt gőz által működtetett gőzturbinával alakul mechanikus energiává; a turbinával közös tengelyre kapcsolt generátorok villamos energiát állítanak elő, amely három villanymotort meghajtva a tengelyeken keresztül hozza működésbe a három hajócsavart. A rendkívül nehéz üzemeltetési körülmények miatt a hajótestet speciális, hidegálló kettőzött acéllemez borítja, a jéggel érintkező orr-rész különösen erős, illetve a súrlódás csökkentése érdekében még a használt festék is speciális.

A stratégiai célok elérése érdekében 2030-ig összesen 14 atomjégtörőre lesz szükség, amelyből 5 dízelmeghajtású lesz, döntően a kikötők kiszolgálására. Jelenleg a már működő három, 22220 projektszámmal jelölt univerzális atomjégtörőhöz hamarosan csatlakozik a Jakutia, a Csukotka, és már épül a Leningrád atomjégtörő, illetve a közeljövőben a Sztálingrád építése is megkezdődik.

A jegesmedve drónra vadászott, és közben lelkesen pózolt: 

Már épül a Rosszija „csúcsjégtörő”

Az orosz „csúcsjégtörő” a 10510-es projektszámú, Leader osztályú Rosszija építése 2020- kezdődött a távol-keleti Bolsoj Kamenyben, a Zvezda hajógyárban. A legújabb orosz hajógyárban a Rosszijánál is nagyobb méretű hajók készülhetnek, a 485 méter hosszú és 114 méter széles, illetve 14 méter mély szárazdokknak köszönhetően. A majdani legnagyobb orosz atomjégtörő méretei és teljesítménye egyaránt lenyűgözőek. Hossza 209 méter, 47 méter széles, két RITM-400-es reaktorának teljesítménye 315 MW, ez a hajótengelyeken mérve 120 MW teljesítményt biztosít, ami a négy hajócsavar segítségével mozgatja a 68 ezer tonna vízkiszorítású hajót. A Rosszija akár négy méter vastag jégtorlaszon is áthatol majd. Mindezek mellett az új generációs atomjégtörők kiszolgálását (friss üzemanyag szállítása, a kiégett üzemanyag kezelése, hulladékok fogadása stb.) szolgáló multifunkcionális kiszolgálóhajó is épül, amely a már működő és épülő új úszó atomerőműveket is segíti.

Az új generációs nukleáris atomjégtörők technológiája – bár számos automatikus biztonsági rendszert foglal magába –, ám üzemeltetésében a kulcsszerepet az ember játssza. Éppen ezért a Roszatom kiemelt figyelmet szentel az atomjégtörőkön dolgozó tengerészek és személyzet képzésének. Szentpéterváron külön Tengeri Sarkvidéki Kompetenciaközpontot hoztak létre a szükséges képzések, továbbképzések és átképzések elvégzése, ahol a RITM-200 reaktorszimulátor is helyet kapott.

Vaszilij Gubkintól, a hajóját hatalmas lelkesedéssel és büszkeséggel bemutató kapitánytól megtudhattuk, hogy az Arktika rendkívül jól manőverezhető, amire óriási szükség van, különösen, ha a jég fogságába esett hajók mentéséről van szó. Itt szó szerint értendő, hogy ahol nagy a szükség, közel a segítség. Nincs olyan, hogy ne jusson a bajba jutott hajó közelébe az atomjégtörő, amely 4-7 évig is képes üzemelni egy üzemanyag-feltöltéssel. A kapitánytól azt is megtudtuk, hogy egy atomjégtörő irányítása óriási tapasztalatot és kreativitást igényel, különösen, ha menteni kell egy másik hajót. Próbálták már leírni és átadni ezeket a tapasztalatokat, de a gyakorlatban nincs két egyforma helyzet. A természet erejével a sarkvidéken szembesül igazán az ember, ezért azt soha nem uralhatja, legfeljebb tanulhat tőle – szól a kapitány több évtizedes tapasztalatán alapuló bölcsessége, Megtudtuk tőle azt is, hogy a személyzet tagja egy sebészorvos, aki a jól feleszerelt műtőben sürgősségi ellátást tud biztosítani, illetve van a hajón fogorvos is. Ha nagyon nagy a baj, a hajón egy helikopterleszálló is van, hogy kórházba tudják juttatni a rászorulót. Az egészségmegőrzést edzőterem, szauna és úszómedence szolgája. A személyzet tagjai külön fürdőszobás kajütben élnek.

A Jamal atomjégtörővel a szárazdokkban
Fotó: Hárfás Zsolt

Kivételes lehetőségként az Atomflot murmanszki kikötőjében megnézhettük a hajójavító telephelyet is, ahol a szárazdokk mellett jól felszerelt műhely áll rendelkezésre az atomjégtörők éves tervszerű karbantartására. Ennek során a szárazdokkban a hajótest korrózióvédelmének megújítására, festésre, a hajócsavarok karbantartására, és más, a nagy igénybevételből adódó munkák elvégzésére van lehetőség. A pontos ütemezés itt különösen fontos, hiszen mindössze 5 hónap áll rendelkezésre májustól szeptemberig, a szezon a jégtörőknek ugyanis már októberben kezdődik.

Az északi hajózási útvonal a törékeny ökoszisztémát jelentő sarkvidék partközeli részén húzódik. Az atomjégtörők nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Másrészt a rövidebb eljutási útvonalnak köszönhetőn a globális szén-dioxid-kibocsátás három százalékáért felelős tengerhajózás ezt a harminc százalékkal rövidebb útvonalat használva kevésbé szennyezi a légkört. Az északi hajózási útvonalon az atomjégtörők alkalmazásával – a rövidebb szállítási idő miatt – sokkal kifizetődőbb az áruszállítás Kelet és Nyugat között. Az orosz belföldi szállítások növekedése mellett ezért stratégiai és geopolitikai jelentőséggel is bír a tranzitforgalom várható jelentős felfutása, aminek feltétele az útvonal egész éves átjárhatóságának biztosítása az orosz atomjégtörő-flotta, a kikötői, a navigációs és a hidrográfiai infrastruktúra fejlesztésének köszönhetően. Az északi hajózási útvonal nyújtotta növekedési lehetőség kiaknázásában Oroszország mellett Ázsia két vezető nagyhatalma, Kína és India is érdekelt, és ezért kész az útvonal fejlesztésében is részt vállalni.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője és szerkesztője.