Orbán Viktor fontos javaslatot tett a migrációs vitában

Ha arra kényszerítenek minket, hogy összefogjunk olyan kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet, akkor az szétszakítja az Európai Uniót – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Olaszországban. Orbán Viktor szerint sokkal jobb lenne a migrációval kapcsolatban, ha kimaradási lehetőséget biztosítanának azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát. Az Európai Unió a bírsággal arra próbálja kényszeríteni hazánkat, hogy elfogadja a központosított – nota bene: többszörösen megbukott – migrációs politikát. Ez azonban ellentétes a magyar kormány álláspontjával, amely a nemzeti érdekeket és a lakosság biztonságát helyezi előtérbe. Brüsszel a saját maga által deklarált kötelezettségeit sem teljesíti, eddig a hazánk által nyújtott több mint 800 milliárdos határvédelmi költség töredékét folyósítva; azért teszik ezt, mert hazánk nem hajlandó meghajolni azon brüsszeli döntések előtt, amelyek ránk szabadítanák az illegális bevándorlókat és migránsgettókat hoznának létre az országban.

„Ha arra kényszerítenek minket, hogy összefogjunk olyan kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet, akkor az szétszakítja az Európai Uniót. A migráció olyan ügy, amely szétfeszít” – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök Olaszországban az idei, immáron ötvenedik alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon. A kormányfő szerint komoly probléma Olaszországban és más államokban, hogy sok migránst engedtek be, és most nehézségekbe ütköznek, hogy hogyan lehet velük együtt élni. 

 Orbán Viktor: Nem az a problémánk, hogyan éljünk velük együtt, hanem az, hogyan ne engedjük be őket
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

De vannak olyan országok, amelyek soha nem léptek erre az útra. Mi soha nem engedtük be őket, így nálunk egyáltalán nincsenek migránsok, nulla

– jegyezte meg a miniszerelnök. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy „nem az a problémánk, hogyan éljünk velük együtt, hanem az, hogyan ne engedjük be őket az országunkba”. Ez két különböző kérdés, és nem lehet a két különböző nehézséget ugyanazzal a politikai eszközzel kezelni.

Tehát sokkal jobb lenne a migrációval kapcsolatban, ha kimaradási lehetőséget biztosítanának azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát. Sokkal jobb lenne kimaradási lehetőséget biztosítani számukra, mint arra kényszeríteni őket, hogy összefogjanak, és ezáltal az egész európai struktúrát szétfeszítsék a konfliktusok

– mondta Orbán Viktor a fórumon. A kormányfő leszögezte, hogy az alapvető európai értékekben egyetértés van, ezek kapcsán nincs vita. Van ugyanis egy alapszerződés, amely világosan kimondja, hogy melyek az Európai Unió alapértékei.

De egzisztenciális ügyekben van vita, ezekben máshogy látjuk a dolgokat 

– sorolta a miniszterelnök.

Orbán Viktor: Ki mondja meg, hogy szükséges-e a migráció?

A panelbeszélgetésen a műsorvezető több alkalommal vitába szállt a magyar kormányfővel, mondván, a migráció a jövőben szükséges lesz. Egyébként is igen gyakran a miniszterelnök szavába vágott – még oda is szúrt neki a közbevágásokra a miniszterelnök, mondván, reméli, nem baj, ha a mainstreamtől eltérő véleményeket kell hallgatnia. 

Ki mondja meg, hogy szükséges-e a migráció? Ki? Brüsszel vagy ön? Miért kell minket erre kényszeríteni? Az ilyen döntéseket a nemzeti szuverenitás nyomán nemzeti szinten kell tartani

– dobta vissza a kérdést, kiemelve: ebben nem lehet közös döntés, a két különböző problémát nem lehet egy politikai megoldással kezelni. 

Ha egy ország azt mondja, hogy neki túl veszélyes a migráció, és hogy mi nem akarjuk ezt az új társadalmat, mert túl sok a kockázat, miért ne lenne joga hozzá, miért ne lenne jogunk nemet mondani? – tette fel a kérdést a kormányfő.

Ki mondja meg és ki hoz döntést arról, hogy neked mint országnak be kell engedned gazdasági érdekekből migránsokat? Ez a jog a népé és a választott vezetőké, nem pedig valami integrációs erő birodalmi központjáé

– tette hozzá Orbán Viktor. 

Brüsszeli nyomásgyakorlás

A héten ismét felszólította Magyarországot az Európai Bizottság, hogy fizesse ki legkésőbb szeptember 17-éig az Európai Bíróság által kiszabott 200 millió eurós, azaz közel 80 milliárd forintos bírságot, ezen felül amíg az uniós szabályozás bevezetésével késlekedünk, naponta egymillió euró megfizetésére is kötelezik hazánkat. Brüsszel pedig most azt is bejelentette, ha Magyarország nem fizet, akkor úgynevezett beszámítási eljárást indít, azaz a hazánknak járó, máig zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.

Magyarország 2015 óta nemet mond Brüsszel migránspártiságára (Képünk illusztráció) 
Fotó: ISAAC GUZMAN / AFP

A kormány nem szándékozik befizetni a 200 millió eurót Brüsszelnek (késedelem esetén napi 1 millió eurós bírság is fennáll). Magyarországot azért büntetik az óriási mértékű brüsszeli bírsággal, mert nem engedjük be területünkre a migránsokat, hogy kérelmüket itt beadva aztán az országban maradjanak és a magyar államnak kelljen menekülttábort és teljes ellátást biztosítania számukra"

- közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az üggyel kapcsolatban. 

Fontos rendeletet írt alá Orbán Viktor

Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre - mondta ki egy Orbán Viktor kormányfő által augusztus 29-én aláírt kormányrendelet. “Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését. “Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá, és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt” - teszik hozzá. A rendelet emlékeztet: “Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat”. 

Egyirányú jegy a migránsoknak?

Brüsszel mindenáron azt akarja kikényszeríteni, hogy beengedjük a migránsokat.

Az a jó magyar gyakorlat, amelyet az új menekültügyi egyezmény részeként az Unió is átvett, ehhez képest ugyanezért a gyakorlatért Magyarországot elmarasztalták, most pedig bírsággal sújtják"

- mondta Gulyás Gergely az augusztus 22-i Kormányinfón. Az unió külső határának védelme a miniszter szerint nemcsak magyar érdek, hanem Európa egésze számára fontos. Ennek ellenére, szemben más országokkal, Magyarország nem kap forrásokat a határvédelemre. A magyar kormány felkérte az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, hogyan tudjuk a költségek egy részét perben érvényesíteni az Európai Bizottsággal szemben.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter azt is megvizsgálja, hogy ha nem teszik lehetővé a migránsok feltartóztatását a határon, akkor minden migránsnak fel fogjuk ajánlani a magyar határon, hogy önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket"

- mondta. Hozzátette: a magyar kormány kész egyirányú jegyet biztosítani a migránsok számára.

Meghosszabbított migrációs válsághelyzet

Időközben a kormány ismét meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szeptember 6-án lépett hatályba - derül ki a Magyar Közlönyből. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról szóló rendelet 2025. március 7-én veszti majd hatályát. A kormány először 2016. március 9-én rendelte el a migrációs válsághelyzetet, amit azóta folyamatosan félévente meghosszabbítanak.

Magyarország nem fogadja el a migránskvótát
Fotó: Hans Lucas via AFP 

2015-ben kezdődtek a súlyos migrációs problémák

A teljesen botrányos és 100 százalékban illegális migrációpárti bírósági ítélet megértéséhez egészen 2015-ig kell visszanyúlni. 2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma is. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret. Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek. 

A kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy – a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. 

Az elfogadott 1401/2015. (VI. 17.) számú kormányhatározat értelmében körülbelül 175 km hosszúságban 4 méter magas „határőrizeti célú ideiglenes kerítést” kell létesíteni. A kerítés felépítésének eredeti határideje 2015. november 30. volt, de Orbán Viktor július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy a határzár augusztus 31-ig megépül. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták.

Jöttek a tranzitzónák, de az sem tetszett Brüsszelnek

Ezzel párhuzamosan a kormány bezárta a hazai menekülttáborokat, és 2017-ben lépett életbe a jogszabály a tranzitzónákról. A jogi határzár megerősítésének a célja volt, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy bárki illegálisan tartózkodjon Magyarországon. A jogszabály életbelépésével senki sem léphetett be illegálisan Magyarországra, a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kellett megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását; illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállították az illegális határátlépőket. Ugyancsak a tranzitzónákban kellett megvárniuk menedékkérelmük elbírálását a 14 és 18 év közötti fiataloknak is; a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélkül érkezők gyermekvédelmi intézetbe kerültek. 

A tranzitzónák létrehozása ellen is több eljárást indítottak Soros György álcivil szervezetei. 

Brüsszelnek nem tetszettek a tranzitzónák sem

Ennek eredményeképpen 2020 májusában az Európai Bíróság azt jelentette ki, hogy kifogásolható a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány megszüntette azokat.

Akkor döntött arról a kabinet, hogy a jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok. 

Magyarország ebben a kérdésben igyekezett mindig a schengeni szabályok betartásával eljárni, illetve olyan megoldást alkalmazni, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak és a magyar emberek akaratának. A brüsszeli bürokraták szándéka az volt, hogy azok az emberek, akik az idegenrendészeti eljárások alá kerülnek, azok beléphessenek az Európai Unió területére. Korábbi tapasztalatok szerint a menedékkérők nem szokták megvárni az eljárás végét, hanem az eljárás ideje alatt továbbvándorolnak Európába. Ezért ez lényegében a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódja szerint azt jelenthette volna, hogy egyenes útjuk van Európába. 

Az akkori változtatás az ideérkezők számára egy sokkal hosszabb procedúrát eredményezett, hiszen addig a magyar határnál adták be a kérelmüket, és a magyar állam ellátásában és felügyelete alatt éltek addig, amíg az idegenrendészeti eljárás folyt. Ezzel szemben most nem egy európai uniós országban, hanem valamely szomszédos ország nagykövetségén, amely többnyire a fővárosban van - például Belgrádban vagy Bukarestben -, kell a kérvényüket benyújtani. Így semmiféle ellátást nem fognak kapni, hanem az adott ország területén kell addig tartózkodniuk, ameddig az eljárás zajlik. 

A tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a menekülteknek Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte. 

Mindezek után született meg az uniós bíróság teljesen elfogult és migrációpárti ítélete 2024 júniusában. 

Ez teljesen szembemegy a józan ésszel

Fontos megemlíteni, hogy

a bíróság a migránsok magánérdekeit egyértelműen az adott helyzetben méltányolható mértéket meghaladó szinten vette figyelembe, és a közérdeket kizárólag az uniós jog érvényesülése oldaláról tartotta fontosnak. 

Kirekesztette a vizsgálatából azt a körülményt, hogy a hazai szabályozás csak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére kötötte szigorú szabályok betartásához a nemzetközi védelmet igénylők részére a belépést Magyarország területére, amit az állam területi integritásának biztosítása és a közrend fenntartása iránti közérdek a 2015 utáni migrációs invázió egész Európában felmerült tapasztalatainak ismeretében alaposan indokolttá tett.

A külföldi migránsok nemzetközi védelem iránti magánérdekét a józan ész szerint nem lehet az alapvető tagállami funkciók zavartalan működéséhez fűződő közérdek fölé helyezni, és az utóbbi rovására jogvédelemben részesíteni.

Az öt bíró erről tudomást sem vett, helyette olyan 2008-as és 2013-as irányelvek előírásainak be nem tartását azonosította a közérdek súlyos sérelmeként, amelyek alkalmazását már maga az uniós jogalkotó is meghaladottnak tekintette, ezért idén migrációs paktum néven új jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek a bevezetése köztudottan folyamatban van – írta Ádám Attila, Európa-jogi szakjogász.

Tehát a magánérdek és közérdek súlyos sérelmével indokolt észszerűtlen összegű bírságot kiszabó ítélet kirívóan önkényes. 

Értsük meg az öt bíró ítéletének világos politikai üzenetét: a magyar uniós állampolgárok mondjanak le a migráció Magyarország határain kívül tartásának jogáról, adják fel a jelenlegi magyar bevándorlási szabályok által garantált védelmet, és nyissák meg a migránsok előtt a lehetőséget a belépések „tényleges, könnyű és gyors hozzáférése” előtt az uniós követelményeknek megfelelően.