Megjegyezte:
a magyar álláspont is az, hogy az oroszokat minél távolabb kell tartani a határoktól.
Azzal kapcsolatban viszont szkeptikusan nyilatkozott, hogy vissza lehet-e tolni őket a nemzetközileg elfogadott ukrán határok mögé - írta meg a Magyar Nemzet.
Koskovics Zoltán, az AK geopolitikai elemzője szerint,
a jelenlegi ukrán kormányválság annak a következménye, hogy a front legfontosabb szakasza recseg-ropog és szétesés szélén áll.
Az erre adott katonai válasz a kurszki betörés volt, a politikai reakció pedig tíz miniszter – köztük Dmitro Kuleba külügyi tárcavezető – leváltása. Úgy vélte: a kormányátalakítás annak a jele is lehet, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tárgyalásokra készül.
Vagy sajnos éppen ellenkezőleg: a háború folytatására, és ahhoz, hogy fenn tudja tartani a belső rendet represszív, elnyomó intézkedéseket kell majd hoznia, és ahhoz is egy másik csapatra van szüksége.
Nemrég arról írtunk, hogy egyre közelebb a totális eszkaláció. Az orosz–ukrán háború ugyanis az utóbbi hónapban jelentősen átalakult, hiszen Ukrajna kurszki frontja meglepetésszerűen érte az oroszokat. A kezdeti és gyors, sikeres ukrán előrenyomulás után úgy néz ki, hogy az oroszoknak sikerült stabilizálniuk a frontvonalat, bár az ukránok továbbra is előrenyomulásról számoltak be a hétvége folyamán. A terület az Oroszországi Föderáció számára azért fontos, mert a Kurszki területen található az ország egyik legnagyobb teljesítményű atomerőműve. A Nemzetköz Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) aggódva figyeli az eseményeket, mert könnyen egy katasztrófa alakulhat ki.
A NATO vezetője szerint Ukrajna emellett kockázatot vállal az orosz területre való előrenyomulással, de meglátása szerint Ukrajnától függ a front további alakulása és vezetése.
Stoltenberg szerint Volodimir Zelenszkij világossá tette azt, hogy a kockázatos művelet célja egy ütközőzóna létrehozása, hogy megakadályozzák a határon túlról érkező orosz támadásokat. A főtitkár hozzátette: ez kockázatokkal jár, de a háborúban álló ország dönti el azt, hogy miképpen védekezik.