Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 971. napjáról.
Orosz légicsapás érte az éjjel Harkivot, 12 ember megsebesült, - jelentette az ukrán rendőrség. A hatóságok szerint a sebesültek között hét nő, és öt férfi van.
Az oroszok a várost KAB-250-es irányított légibombákkal támadták helyi idő szerint este 10 óra körül - jelentette a rendőrség. A támadás miatt a város egyes területein megszűnt az áramszolgáltatás. Volodimir Timosko, a regionális rendőrség vezetője szerint a támadás célja Harkiv polgári lakosságának terrorizálása volt. (Kyiv Independent)
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni - jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
"Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot" - mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy
Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
"Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára. Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna" - húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára. (MTI)
Szisztematikus csapat- és arzenálcsökkentés, következetlenségek, és logisztikai hibák miatt is csökkent a szövetség hatékonysága Európában - írta a Bloomberg.
A NATO európai haderőinek hanyatlásához nemcsak a hadseregek és költségvetések megszorítása, hanem a források pazarlása is hozzájárult. A hatóságok gyakran vásárolnak drága és csúcstechnológiás fegyvereket presztízsük növelés érdekében, ahelyett hogy fenntartanák meglévő arzenáljukat – írta elemzésében a portál.
További probléma, hogy Európában a hadseregek jellemzően helyi gyártóktól rendelnek fegyvereket a gazdaság segítése és a munkahelyteremtés reményében. A gyártási szabványok azonban országonként eltérőek lehetnek. Emiatt például az egyik NATO-tag által gyártott 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyakran nem kompatibilisek a szövetség más tagjai által gyártott fegyverekkel.
A logisztikával kapcsolatban is felmerülnek problémák: a hidegháború befejezése után a NATO-országok leállították az infrastruktúra fenntartását Európában, amely szükség esetén lehetővé tenné az üzemanyag-, élelmiszer- és lőszer utánpótlási vonalak sürgős telepítését. A szövetség más kontinensekre összpontosított, és sok évet töltött a logisztika finomhangolásával Irakban, Líbiában, Szudánban és Pakisztánban. Az elmúlt két évben a NATO folyamatosan gyakorlatokat és teszteket hajtott végre a csapatok mobilabbá tétele és az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció forgatókönyvére való felkészülés érdekében.