Észak-Korea már nyíltan ellenséges államnak tekinti Dél-Koreát

Az elmúlt napokban Észak-Korea előbb úgy döntött, hogy egy alkotmánymódosítással már ellenséges államként fog tekinteni Dél-Koreára, majd le is rombolta a közlekedési és infrastrukturális összeköttetéseket a déli szomszédjával. Ezzel eldőlt, hogy a jövőben nem kíván egyesülni a déli állammal.

A KCNA közölte, hogy Észak-Korea a határon lévő, 60 méteres útszakaszokat és vasúti pályákat felrobbantotta, mellyel megkezdte az ország területének "fokozatos teljes elválasztását" a Déltől, beleértve a közlekedési és vasúti kapcsolatok megsemmisítését is - írta meg a Magyar Nemzet. 

Emellett úgy döntöttek, hogy a hadsereget a déli határhoz vezényelik annak megerősítéséhez. Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, a robbantások előzménye az volt, hogy Phenjan állítása szerint Dél-Korea pénteken Észak-ellenes politikai propagandaanyagokat szétszóró drónokat reptetett az észak-koreai főváros légterébe. Habár Szöul nem ismerte el, hogy drónokat küldött volna északra, arra figyelmeztette Phenjant, hogy súlyos választ ad arra, ha polgárainak biztonságát veszélyezteti. 

A lap emlékezet, hogy Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője már 2023 decemberében nyíltan kijelentette,

hogy az egyesítés Dél-Koreával lehetetlen, miután Szöult az Egyesült Államokkal való kollaborációval vádolta meg. 

Azóta a két Korea közötti kapcsolatok pedig csak tovább romlottak.

Az alkotmánymódosításra reagálva Dél-Korea bírálni kezdte Észak döntését, még hisznek a két állam kibékülésében és egyesítésében,

Sajnálatos és veszélyes lépés Észak részéről, hogy ellenséges államként jelöli meg Dél-Koreát, de mi továbbra is a béke és a diplomácia útját választjuk

– nyilatkozta a minisztérium szóvivője.

A lap közölte, hogy a nemzetközi elemzők szerint Kim Dzsongun ezeket a lépéseket kizárólag azért lépte meg, hogy megerősítse hazai belső támogatottságát, nem célja fokozni a katonai konfrontációt.  Kim Dong-yup, a Szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Egyetemének professzora szerint Északnak "katasztrofális következményekkel" járna, hogyha a konfliktusuk háborúívű eszkalálódna. Elemzők úgy látják, egy közvetlen katonai összecsapás esélye továbbra is alacsony. 

A 2000-es években, az enyhülés, illetve a békés együttélés szándékának kölcsönös gesztusaként a két országot még két közúttal és két vasúti pályával kötötték újra össze, ám 

az északi állam nukleáris fegyverkezésével és fenyegető retorikájával ismét hanyatlásnak indult viszony miatt a kapcsolattartás ezen kísérletét is felfüggesztették.

Nemrég arról írtunk, hogy rengeteg, a betongyártás fontos alapanyagául szolgáló homokot termelnek ki Észak-Korea egyik legfontosabb folyójának partjairól. A homokból jut Kínába is, így a latorállam az ellene érvényben lévő szankciókat megkerülve juthat értékes devizához. Az is kiderült, hogy Oroszország Észak-Koreától kapja az Ukrajna elleni háborúhoz szükséges tüzérségi lövedékeinek felét. Észak-Korea legalább 10 ezer tengeri konténert küldött Oroszországba, amelyekben akár 4,8 millió tüzérségi lövedék is lehetett.