A korábban tervezett 0,3 százalékos növekedés helyett a német gazdaság a legújabb előrejelzések szerint 2024-ben stagnálni fog, miután az ígéretek ellenére a kormány nem tudott válaszolni a vállalatokat érő problémákra – írta a Bloomberg. Ez az eredmény újabb „veszteséges év” lenne a gazdaság számára, amelyet az ukrajnai háborút követő energiaválság után a gyenge kínai kereslet és az elektromos járműgyártásra való átállás lelassulása is a víz alatt tart. Ez a stagnálás a koalíciós kormány vereségének elismerése lenne, és újabb csapást mérne Olaf Scholz kancellárra, akinek a keze alatt a gazdaság az összeomlás szélére került. A Volkswagen autóipari óriás gyárbezárásai és az Intel által tervezett, 30 milliárd eurós keletnémet csipberuházásának elhalasztása is tovább növeli a gazdasági ellenszelet.
Október 1-jétől is marad a nyári tarifa a horvát autópályákon – tájékoztatott a horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC). Az autópályakezelő cég azzal indokolta a döntését, hogy 2012 óta nem emelt árakat. Ez idő alatt a karbantartási és építési költségek azonban jelentős mértékben megnőttek, ezért a vállalatnak korrigálnia kellett az útdíjakat a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében – közölte a HAC. A szezonális autópályadíjakat – amelyek tízszázalékos árnövekedést jelentenek a nyári hónapokban – először 2017-ben vezették be Horvátországban, de a megelőző négy évben a koronavírus-járvány, majd a gazdasági válság miatt nem alkalmazták. A vállalat most azonban úgy döntött: az idén július 1-je és szeptember 30-a között megszabott nyári tarifa október 1-jétől is érvényben marad.
„Káros és veszélyes a kínai elektromos autókra kivetendő büntetővámokról szóló európai uniós javaslat, Magyarország ezért erre határozottan nemmel fog szavazni” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Geszten. Szijjártó Péter kiemelte, a tervezett EU-s büntetővámok ellentétesek az európai autógyártók érdekeivel, kockázatosak és veszélyesek rájuk nézve. Ezáltal a brüsszeli bürokraták javaslata az egész európai gazdaság szempontjából rendkívül kockázatos és rendkívül veszélyes.
Megszavazta a kínai elektromos autókat sújtó büntetővámokat az Európa Unió pénteken, mértéke akár a 45 százalékot is elérheti. A döntés így utat nyit az Európai Bizottság előtt az új szabályok életbeléptetésére, ám alighanem kiélezi a kereskedelmi vitát Brüsszel és Peking között. A Bloomberg információi szerint 10 ország szavazott a vámok bevezetése mellett, míg négy – köztük Németország és Magyarország – ellene, 12 tagállam pedig tartózkodott. Az uniós döntés az Európai Bizottság tavaly októberben elindított vizsgálatát követi, amely megállapította, hogy Peking tiltott állami támogatásokat nyújtott autóiparának, amit azonban Kína tagad, és válaszlépéseket is kilátásba helyezett, a többi között a tejtermékek, a brandy, a sertéshús vagy épp az autóipart célba véve.
A vám mértéke úgy jön ki, hogy a már most is élő 10 százalékos alapvám mellé jöhet 35,3 százalékot is, sávosan megállapított pluszteher.
Ezt a büntetővámok júliusi hatályba lépése óta behozott villanyautók után is kirótták, azonban megfizetésüket a végleges döntésig, azaz máig elhalasztották, az importőröknek elég volt bankgaranciát felmutatniuk ahhoz, hogy amikor aktuálissá válik, fizetni tudnak. A vámok lehetősége miatt több kínai gyártó is európai gyárak építése mellett döntött, remélve, hogy azok elkerülik a vámokat. Így a BYD Szegeden és Törökországban, a Chery Spanyolországban és Törökországban próbálkozik.
Három évvel ezelőtt igen ambiciózus klímacélokat fogalmaztak meg és fogadtak el a világ országai. Mára azonban kiderült, hogy az ütem tarthatatlan, és ugyan a célok nem változtak, de egyes államoknak a vártnál több idő kell a zöldítésre. A héten Brazília és az Egyesült Államok elhalasztotta az erdőirtás megfékezésére korábban elfogadott ütemtervét, az Európai Unió által erőltetett tempó ugyanis egyszerűen túl gyorsnak bizonyult. Annál is inkább, mert a néhány éve előre jelzett gazdasági pályánál a tényleges út rögösebbnek tűnik, mostanra gyakorlatilag minden ország kijelentette, hogy időre és pénzre van szükségük az EU által elképzelt óriási változások eléréséhez. Azaz a Green Deal a vártnál nagyobb politikai és gazdasági kihívást jelent.
Az uniós tagországok egyre inkább tiltakoznak a Brüsszelből rájuk kényszerített szabályok ellen, ami szintén nem kedvez a blokk egységes kibocsátáscsökkentési törekvéseinek.
Az egyes kormányoknak még 3–5 évre van szükségük ahhoz, hogy elkezdjenek foglalkozni a klímavédelemmel. Brüsszel felkeltette a világ figyelmét, központba helyezte a témát, de most időt kell hagynia másoknak arra, hogy ez valóban működjön – mondta Jason Clay, a WWF Markets Institute ügyvezető igazgatója.