Kínai repülőgép-hordozó haladt át a Tajvani-szoroson

A 2024. október 20-án az Egyesült Államok haditengerészete által készített fotón jól látszik, amint egy amerikai és egy kanadai hadihajó haladt át a Tajvant és Kínát elválasztó vizeken egy héttel azután, hogy Peking nagyszabású hadgyakorlatot tartott a területen

Fotó: Trevor Hale / AFP

A tajvani hatóságok szerdán közölték, hogy figyelemmel kísérik egy kínai repülőgép-hordozó áthaladását a Tajvani-szoroson.

Egy héttel a rekordszámú repülőgépet érintő katonai bekerítési manőverek után, és egy nappal azután, hogy a sziget közelében éles lőszerrel végeztek gyakorlatot, a tajvani védelmi miniszter bejelentette, a Liaoning nevű repülőgéphordozó áthaladt azon a tengeri sávon, amely 70 éve áll a feszültségek központjában - írja az MTI.

A 2024. október 20-án az Egyesült Államok haditengerészete által készített fotón jól látszik, amint egy amerikai és kanadai hadihajó haladt át a Tajvant és Kínát elválasztó vizeken egy héttel azután, hogy Peking nagyszabású hadgyakorlatot tartott a területen
Fotó: Trevor Hale / AFP

Szorosan figyelemmel kísérjük

 - mondta Wellington Koo tárcavezető újságíróknak. Kína Tajvant területének szerves részének tekinti, amelyet szükség esetén erőszakkal kíván újraegyesíteni. Peking és Tajpej között 2016 és Caj Jing-ven elnök tajvani elnöki kinevezése, majd 2024-ben utódja, Laj Csing-tö elnökké választása óta elmérgesedett a viszony. 

Kína rendszeresen azzal vádolja őket, hogy mélyíteni akarják a sziget és a szárazföld közötti kulturális szakadékot. Válaszul Peking fokozta katonai tevékenységét a terület körül. Október közepén Peking nagyszabású manővereket szervezett rekordszámú katonai repülőgéppel és hajóval, néhány nappal Tajvan nemzeti ünnepe után. 

A Liaoning, Kína legrégebbi repülőgép-hordozója ez alkalommal a dél-japán Jonaguni sziget közelében, Tajvantól keletre lévő vizeken hajózott,

 és a japán kormány főtitkárhelyettese, Aoki Kazuhiko szerint repülőgépek szálltak fel róla. A hétvégén egy amerikai és egy kanadai hadihajó áthajózott a 180 kilométer széles Tajvani-szoroson, hogy megerősítsék a szoros nemzetközi vízi útvonal státuszát. Peking elítélte az átkelést, mondván, hogy az megzavarta "a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását". Az 1949-es pekingi kommunista hatalomátvétel és a tajvani nacionalista kormány menekülése óta a szoros politikailag elválasztja a 23 millió lakosú, ma már demokratikusan kormányzott szigetet a Kínai Népköztársaságtól.

A minap megírtuk, hogy Kína éleslövészeti hadgyakorlatot tart a Tajvannal szemben fekvő déli Fujian tartomány partjainál, alig egy héttel azután, hogy egy hatalmas légi és tengeri hadgyakorlatot tartott, amelyet válaszlépésnek nevezett azért, mert Tajvan elnöke elutasította Peking szuverenitási igényeit. Kína a múlt héten egynapos hadgyakorlatot tartott a Peking által saját területének tekintett sziget körül, amelyről azt mondta, hogy figyelmeztetés a „szeparatista cselekményekre”.