Újabb leleplezés: A NATO már bevonult Ukrajnába – küszöbön a III. világháború

Ukrán tüzérek egy 155 mm-es 2C22 „Bohdana” önjáró tarackból lőnek orosz állásokra Harkov régióban

Fotó: AFP/Anatolii Stepanov

Soha nem látott szintet értek el a katonai kiadások a világban 2023-ban - derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett legfrissebb jelentéséből. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy a világ országai egyre jobban sodródnak egy általános konfliktus, a III. világháború felé. "Nem tervezünk semmilyen NATO-harci jelenlétet Ukrajnában, de természetesen több NATO-szövetségesünknek vannak egyenruhás férfijai és női a nagykövetségeken, akik tanácsokat adnak" – minderről már Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára beszélt. Időközben az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának szánt 61 milliárdos segélyt, mindez pedig tovább eszkalálhatja a háborút keleten. Orbán Viktor pedig a Fidesz-KDNP kampánynyitóján azt mondta, amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán.

Itt egy újabb nemzetközi adat, ami azt bizonyítja, hogy a világ egyre inkább halad a III. világháború felé. A katonai kiadások világszerte ismét minden idők legmagasabb szintjét érték el. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett új jelentése szerint a számok immár kilencedik alkalommal haladják meg az előző évi kiadásokat. A jelentés szerint 2023-ban az inflációval kiigazított kiadások 6,8 százalékkal 2,44 billió dollárra (mintegy 2,28 billió euró) emelkedtek, ami 2009 óta a legnagyobb éves növekedés, írja az osztrák eXXpress.

2022-ben ez a szám már 2,24 billió dollár (kb. 2,04 billió euró) volt. A tíz legnagyobb fegyverkező ország mind jelentősen növelte kiadásait.

Az USA továbbra is veretlenül áll az élen. A 916 milliárd dollárral (valamivel kevesebb mint 859 milliárd euró) egyedül a globális katonai kiadások több mint egyharmadát (37 százalékát) adta – mintegy háromszor annyit, mint a második helyen álló Kína a maga 296 milliárd dollárjával. Ez a két ország együttesen a globális kiadások mintegy felét teszik ki 2023-ban.

Az USA áll tehát az első helyen 859 milliárddal – ezután jön Kína, Oroszország, India és Szaúd-Arábia.

Oroszország a harmadik helyen állt, majd India és Szaúd-Arábia következett, akárcsak 2022-ben. Németország ismét a hetedik helyen állt a legtöbbet költő országok között – közvetlenül az Egyesült Királyság mögött. A globális katonai kiadások a globális bruttó GDP 2,3 százalékának felelnek meg. A folyamatos növekedés egyik fő oka az Oroszország és Ukrajna közötti háború.

A katonai kiadások minden régióban növekedtek. Ez egy olyan világot mutat, amely kevésbé érzi magát biztonságban, és a diplomáciai eszközök helyett inkább kemény biztonsági intézkedésekhez folyamodhat

– mondta Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója. 

Az egész világ már a III. világháborúra készül
 AFP / Anatolii STEPANOV / AFP

Ez elvezethet a III. világháborúhoz

A III. világháború felé tett újabb lépés az is, hogy Jens Stolteberg elmondása szerint a NATO-tagállamok a saját kijevi nagykövetségeiken tanácsadói feladatokat ellátó katonákat állomásoztatnak. Az MSNBC Newsnak adott interjúban Stoltenberget arról kérdezték, hogy a NATO tervezi-e további személyzet küldését, hogy segítse Kijevet az Oroszország elleni harcban. 

Nem tervezünk semmilyen NATO-harci jelenlétet Ukrajnában. De természetesen több NATO-szövetségesünknek vannak egyenruhás férfijai és női a nagykövetségeken, akik tanácsokat adnak 

– mondta Stoltenberg, aki arra nem tért ki, hogy a katonáik a merényletek tervezésében is részt vesznek-e.

Kommentárja azután hangzott el, hogy a Pentagon szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy a Politico magazinnak elmondta, hogy az Egyesült Államok fontolgatja, hogy több tanácsadót telepít a kijevi nagykövetségére. A Politico szerint a további tanácsadók feladata lehet a logisztika kezelése és az USA által szállított fegyverrendszerek karbantartásában való segítségnyújtás.

Bár Emmanuel Macron francia elnök és több más európai vezető nem hajlandó kizárni, hogy a jövőben a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába, a szövetség eddig fenntartotta, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban. Az amerikai képviselőház által szombaton elfogadott közel 61 milliárd dolláros segélycsomag jó hír volt, azonban a “késlekedésnek valós következményei vannak” a harctéren – mondta Stoltenberg. “Az ukránok már hónapok óta lőszerhiánnyal küzdenek”.

A nagyon szükséges segélytörvény, amely tartalmazza az Ukrajna számára fegyverek vásárlására szánt pénzt is, hónapokig elakadt a képviselőházban a politikai huzavona miatt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra panaszkodott, hogy az amerikai pénzek elakadása lőszerhiányt okozott a frontvonalon, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev veszíthet, ha a késedelem folytatódik. Joe Biden elnök egyenesen a “kongresszusi tétlenséget” okolta a donbaszi erődítmény, Avgyijivka februári orosz kézre kerüléséért.

Moszkva többször figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának szánt nyugati fegyver- és felszerelésszállítások nem fogják megakadályozni katonai céljai elérésében, beleértve Kijev NATO-csatlakozási reményeinek feladását. A további nyugati fegyverszállítások csak azt eredményezik, hogy “még több ukrán hal meg a kijevi rezsim miatt”, és de facto a nyugati államokat a konfliktus részesévé teszik – jelentette ki a Kreml.

A NATO egyre jobban bevonja magát az ukrajnai konfliktusba
Fotó: SOPA Images/LightRocket via Getty Images

„Aki szelet vet, vihart arat"

Míg a demokrata képviselők ukrán zászlók lengetésével ünnepelték a háborúban álló országnak szánt újabb hatvanmilliárd dolláros segélycsomag elfogadását, akadnak olyan hangok, amelyek a lehetséges következményekre hívják fel a figyelmet. Közéjük tartozik Scott Ritter amerikai katonai szakértő, korábbi katonai hírszerző.

Amerika, emlékszel még a kollektív felháborodásra, amikor azt hittük, hogy Oroszország valóban vérdíjat fizetett a táliboknak, hogy megöljék a katonáinkat Afganisztánban? Természetesen az a történet hamis volt. De fel voltunk háborodva. Mit gondolsz, mit szólnak az oroszok ahhoz, hogy az amerikai kongresszus több tízmilliárd dollárt fizet Ukrajnának orosz katonák megöléséért? Aki szelet vet, vihart arat

− írta Ritter az X-en.

A szakértő már többször felhívta a figyelmet arra, hogy túlzott a Nyugat optimizmusa az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Nemrég egy YouTube-csatornának adott interjúban vázolta fel, hogyha nem lesz békekötés, akkor az orosz csapatok egészen a lengyel határig is eljuthatnak a háborúban. Ritter szerint az ukrán fegyveres erők az utolsó tartalékaikat élik fel, és már most látszik, hogy az orosz–ukrán háborút elvesztették.

Az Ukrajinszka Pravda pedig arról írt, hogy Anton Hofreiter, a Bundestagban működő Európai Uniós Ügyek Bizottságának vezetője nem zárja ki: az amerikai képviselőház által szombaton Ukrajna számára jóváhagyott segélycsomag lehet az utolsó.

„Talán ez az utolsó amerikai segélycsomag nagyon hosszú időre, vagy teljesen az utolsó” 

– mondta Hofreiter a Funke médiacsoportnak. 
 

Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén a Millenárison. A kormányfő kiemelte: a háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták, Soros György hálózata milliószám küldi a dollárokat Budapestre a háborúpárti baloldalnak. Akik nem is rejtik véka alá, hogy a megbízóik igényének megfelelően kormányváltást akarnak. A békepárti kormány helyett háborús kormányt, nemzeti kormány helyett Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt akarnak – hangsúlyozta. Hozzátette: ne hagyjuk Magyarországot, harcolnunk kell! Meg kell védeni a magyar emberek békéjét és biztonságát. Meg kell védeni a gazdasági eredményeinket. Meg kell védeni a családjainkat, és különösen is a gyerekeinket. Hogy Brüsszelben is értsék: no migration, no gender, no war! Ez áll a választási manifesztumban, amelyet ma kibocsátunk – mondta Orbán Viktor, aki beszéde végén fel is mutatta a dokumentumot.