Tagja voltam az isztambuli folyamatnak, és ez volt a legjövedelmezőbb megállapodás, amelyet köthettünk
– mondta Aresztovics Sayersnek. Az ukrán delegáció „kinyitotta a pezsgősüveget", amikor visszatértek Kijevbe, mert azt hitték, hogy a megállapodás már kész ügy – tette hozzá. A Magyar Hírlap szemléje szerint Aresztovics szerint
a jegyzőkönyvek „kilencven százalékban előkészítették" a Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti közvetlen találkozót, amikor Zelenszkij váratlanul lefújta a tárgyalásokat.
A tárgyalások elutasítását széles körben a „bucsai mészárlásnak" tulajdonítják, amellyel Ukrajna Oroszországot vádolta, de Aresztovics azt mondta, hogy ezt nem tudja biztosan. Valami „feltétlenül" megváltoztatta Zelenszkij véleményét, és „a történészeknek kell majd választ találniuk arra, hogy mi történt" – mondta Aresztovics.
Sokan azt mondják, hogy Boris Johnson miniszterelnök volt az, aki eljött Kijevbe, és leállította az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat. Nem tudom pontosan, hogy ez igaz vagy sem. Eljött Kijevbe, de senki sem tudja, hogy miről beszéltek, kivéve, azt hiszem, Zelenszkijt és magát Boris Johnsont
– mondta az UnHerdnek.
Johnson szerepéről az isztambuli béketárgyalások meghiúsításában már 2022 májusában beszámolt az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán lap szerint „két egyszerű üzenettel" érkezett Kijevbe, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „háborús bűnös", akivel nem szabad tárgyalni, és hogy még ha Ukrajna kész is aláírni valamilyen megállapodást Oroszországgal, a Nyugat nem.
David Arahamija, Zelenszkij pártjának vezetője egy 2023 novemberi interjúban említette a látogatást, és Johnson üzenetét úgy jellemezte, hogy azt mondta az ukránoknak: „csak folytassák a harcot".
A volt brit miniszterelnök végül a múlt héten nyilatkozott az ügyben, mondván, hogy csupán annyit mondott Zelenszkijnek, hogy
az Egyesült Királyság „ezer százalékban" támogatni fogja Ukrajnát, és hogy bármilyen esetleges megállapodás Oroszországgal „elég mocskos" lenne. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy nem utasított senkit semmire.
Aresztovics szerint a konfliktus mára túlnőtt Oroszországon és Ukrajnán, és a kollektív Nyugatot állítja szembe a globális Dél ellen.
Tárgyalnunk kell egy teljesen új európai biztonsági rendszerről, figyelembe véve a probléma minden oldalát
– mondta az UnHerdnek, hozzátéve, hogy a NATO-nak meg kell vitatnia Oroszországgal, „mi kell ahhoz, hogy garantálja, hogy Európában nem használ katonai erőt politikai kérdések eldöntésére".
„TALÁN HOZZÁ KELL TENNEM, HOGY ABSZOLÚT PESSZIMISTA VAGYOK, HOGY EZ MOSTANÁBAN MEG FOG TÖRTÉNNI. SZERINTEM TÍZ VAGY 15 ÉV HÁBORÚVAL ÁLLUNK SZEMBEN EURÓPÁBAN" – MONDTA ARESZTOVICS.