Táplálkozáskultúránk színvonalának
folyamatos emelkedése a mennyiségi
táplálkozás helyett az igényesebb,
változatosabb, minőségibb
táplálkozás irányába tart. A
tömeges élelmiszergyártással
megváltoztak az előállítási
technológiák, felgyorsultak és
egyszerűsödtek a gyártási folyamatok. Ezek a
jellemzők szükségszerűvé tették a
dömpingszerű és egyidejűleg biztonságos
élelmiszer-előállítási folyamatok
részleges vagy teljes változását a
hagyományoshoz képest.
Javító, fokozó, tartósító
Előtérbe kerültek az állományjavítók, ízfokozók, ízjavítók, természetes és mesterséges színezőanyagok, különféle aromák és tartósítószerek. Az utóbb felsoroltakat E betűvel és valamilyen számjeggyel jelölik az élelmiszereken. Ezek többnyire régebben is használatos természetazonos, tehát a természetben is előforduló anyagok. Felhasználásuk azonban fokozottabb mértékű és kiterjedtebb lett, és az E jelzések bevezetésével egyszerűbbé vált feltüntetésük az élelmiszereken.
Sajnálatos módon nagyon sok élelmiszert
tartósítanak benzoésavval és sóival,
sokszor szükségtelenül. Ezeket E 210, E 211, E
212, E 213 jelöléssel tüntetik fel. Fontos, hogy
az ilyen jelöléssel ellátott vagy a
benzoátokat tartalmazó élelmiszereket
minimálisra csökkentsük! Ugyanis ezek
hosszú éveken át történő
fogyasztása egészségkárosító
hatású lehet. Keringési problémákat,
allergiás jelenségeket és
bőrbetegségeket okozhatnak. Nem ok nélkül
áll a világon Magyarország vezető helyen az
említett betegségek terén: ezt az
élelmiszer-előállítás
ugrásszerű fejlődése és
minőségi összetételének
megváltozása idézte elő.
Kerüljük el tehát ezeket az ételeket,
és helyezzük előtérbe a természetes
állapotú élelmiszerek arányát,
valamint a hagyományos táplálékokat. A
magasabb feldolgozottsági fokú
élelmiszereknél válogassuk ki a fenti
tartósítószerek nélküli,
természetes eljárással előállított
termékeket, például benzoát
nélküli savanyú káposzta, egyéb
erjesztett savanyúságok, hagyományos
élőállítású,
adalékanyag-mentes erjesztett tejtermékek, lassú
érlelésű szalámifélék,
hőkezeléssel tartósított konzervek. Ne
fogyasszunk rendszeresen ízesített, mesterséges
aromákkal készített, mesterséges
színezéket tartalmazó termékeket, mint
például a gyümölcsízű
termékek, a mesterséges festékeket
tartalmazó termékek.
Mosás, sikálás, csutakolás
A friss zöldség- és
gyümölcsfélék esetében a
műtrágyák, a permetezőszerek és
egyéb növekedést segítő vegyszerek
jelenthetnek veszélyt egészségünkre,
ezért kerüljük a kevésbé érett,
ám túlzottan mutatós zöldség- és
gyümölcsféléket, válasszuk
helyettük a kevesebb frissességet mutató,
túlérettnek tűnő zöldség- és
gyümölcsféléket, mert ezekben már
nagyobb eséllyel lebomlottak a termesztéskor
felhasznált vegyszerek.
A friss zöldség- és gyümölcsfélékben felszívódott, vízben oldódó mérgező anyagok mennyisége csökkenthető a váltott hideg vizes, áztatásos, alapos mosással, öblítéssel.
Gyümölcsfélékről különösen fontos mosással eltávolítani a felületükön levő romlásgátló vegyszereket (például almáról, déligyümölcsökről stb.). A földön és földben termő zöldség- és gyümölcsfélékről pedig a talajszennyezésekkel rájuk került baktériumokat és penészeket távolítsuk el dörzsöléses mosással, (például dinnyefélék, paradicsom), mert így megelőzhetőek a hasmenéses megbetegedések és a penész eredetű mérgezések. Penészes zöldségeket (például paradicsom, kukorica) még mosottan se fogyasszunk.
Jajok, bajok, kórok...
Napjainkban sok megbetegedés és úgynevezett
ételallergia eredete ismeretlennek tűnik, pedig
gyakran csak táplálkozási vagy
ételkészítési szokásainkból
következnek. Anyagcsere-egyensúlyunk felborul a
hiányos, egyoldalú, a teljesség igénye
nélküli étkezési szokásaink miatt.
Fogyókúra alatt például minimális liszteredetű élelmiszert fogyasztunk (kenyérfélék, tésztafélék stb.), és ez hosszú távon lisztérzékenységhez vezet; vagy az állati fehérjék alacsony szinten tartott fogyasztása esetén kialakulhatnak különböző fehérjeallergiák.
Gyakori a látszólag ártalmatlannak tűnő élelmiszerek okozta megbetegedés, ilyenkor lehetséges, hogy a konyhatechnikai műveleteknél alakultak ki károsító hatások. Például alumíniumedényeket és -eszközöket használunk az elkészítés során, vagy olyan szintetikus műanyag bevonatú edényeket, amelyekből ételeinkbe az elkészítés során mérgező anyagok kerülnek. Ezek aztán elraktározódnak szervezetünkben, majd egészségkárosodást okoznak. Ajánlatos ilyenkor az ételkészítéshez kizárólag zománcozott edényeket és saválló acéleszközöket használni, így elkerülhetjük a szintetikus mérgek okozta ételkészítési ártalmakat.
A táplálkozásunkban átlagosan 15%-nyi a természetes állapotú élelmiszer, mert többnyire finomított liszteket, hántolt rizst, fehérített cukrot, tisztított olajféléket fogyasztunk, így a túlzottan feldolgozott élelmiszereink fogyasztása által csökken szervezetünk életfontosságú ásványianyag-tartalma, táplálkozásélettani hiányosságok lépnek fel, anyagcserénk felborul. Majdnem minden megbetegedéskor táplálkozási hiányosságok és hibák fordulnak elő, ezért nagyon fontos ilyenkor a táplálkozásterápia.