Az Atkins-diéta az 1972-es Atkins doktor forradalmi diétája című könyvvel indult el világhódító útjára: a diéta lényege, hogy korlátlan mennyiségben engedélyezi fehérjék (hús, tojás, sajt) fogyasztását, ellenben a szénhidrátok (kenyérfélék, rizs és gyümölcsök) bevitelét radikálisan csökkenti. Abban az időben a táplálkozás-szakértők a szénhidrátban gazdag, ellenben zsírszegény diéta mellett törtek lándzsát, így Atkinsra szinte azonnal rásütötték a sarlatánság bélyegét - könyve ennek ellenére 15 millió példányban fogyott el világszerte.
Atkins napi fél kg fogyást ígért szénhidrátban szegény, de zsírban és fehérjében gazdag étrendjével. A kenyeret, burgonyát, rizst és tésztát hizlalónak tartotta, ellenben szalonnát, virslit, sajtot, halat, tejszínt és tojást korlátlan mennyiségben engedélyezett, és az alkoholt sem tiltotta. A napi bevitt energia optimális megoszlása Atkins-diétája szerint: 15-20% szénhidrát, 44-45% zsír és 40% fehérje.
Diétájának előnye, hogy az energiabevitel nincs korlátozva, minden olyasmit lehet enni, amit a többi diéta tilt. Bárki kedvére ehet, csak kenyeret, köretet ne egyen hozzá.
Az utóbbi időben Atkins diétáját újra rengeteg kritika érte, mondván, hogy hosszú távon káros az egészségre, és szívbetegségekhez vezet. A magas fehérjebevitel ugyanis megterheli a vesét, megemeli a vér húgysav- és koleszterinértékét, rost- és vitaminhiányos. A koleszterinben gazdag étrend miatt megemelkedik a vérnyomás, és nem csoda, ha megnő a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye.