Szembetűnő ártalmak

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szemészeti megbetegedés, lefolyását tekintve heveny és idült formája különböztethető meg. Okozhatják baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak. A fizikai tényezők közül gyakoriak a mechanikai, hő- és sugárártalmak, ez utóbbiak közül is legsűrűbben az ultraibolya sugarak okozta gyulladások fordulnak elő. A kémiai ártalmak sorában a lúg- és a savsérülések említendők, leggyakrabban az oltott mész és a malter okozta sérülésekkel találkozunk.

Kötőhártya-gyulladás többnyire mindkét oldalon egyszerre jelentkezik, és váladékképződés kíséri. A váladék milyenségéből a kötőhártya-gyulladás kórokozójára is lehet következtetni.

Heveny gyulladások

Legenyhébb forma a hurutos (catarrhalis) kötőhártya-gyulladás, melyben a beteg panaszai égés, viszketés, idegentest-érzés. Sokszor a szemhéjak duzzanata, könnyezés, fénykerülés kísérheti. Okozói a Pneumococcus, a Staphylococcus és az influenza vírusa. Bevezetője lehet fertőző betegségeknek (pl. bárányhimlő, kanyaró). Előidézhetik még gőzök, gázok, por, ultraibolya sugarak vagy maró hatású anyagok. A betegség néhány naptól egy-két hétig is tarthat. Kezelése: megfelelő antibiotikum szemcsepp vagy kenőcs formájában.

Gonococcus okozta gennyes kötőhártya-gyulladás (Gonoblenorrhea conjunctivae). Ma már ritkábban jelentkezik, de sajnos napjainkban is előfordul újszülötteken és felnőtteken egyaránt. A fertőzés után 2-3 nappal a szemhéjak megduzzadnak, vörössé és feszessé válnak, a szemrést alig lehet feltárni. Néhány nap múlva a szemrésből sűrű, gennyes váladék ürül; ez az állapot néhány hétig tart. Súlyos szövődménye lehet a szaruhártya-gyulladás, mely ha egyszer bekövetkezett, akár vaksághoz is vezethet. Penicillintartalmú szemcseppel az idejében felismert gonoblenorrhea gyorsan és hatásosan gyógyítható.

Járványos kötőhártya-gyulladás (kreatoconjunctivitis epidemica): okozója az Adenovírus. A kötőhártya megduzzad, a szemrésből bőséges, híg, tapadós, könnyszerű váladék ürül. Az esetek egyharmadában nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás kíséri, és általában felszínes szaruhártya-gyulladás társul hozzá. Hatásos gyógyszere nincs, a másodlagos fertőzés megakadályozására antibiotikumot adunk. Fontos a megelőzés és a beteg elkülönítése.

Idült gyulladások

Igen kevés objektív tünet mellett a betegnek többnyire sok a panasza: égő-viszkető és idegentest-érzés, "fáradt szemek", reggelre a szemzugban meggyűlő váladék. Gyakran társul hozzá a szemhéjszél gyulladása, mely vörös, kipállott, hámlik. Idős egyéneken ez a szemhéjszél kifordulásához vezethet, amit a társuló ekcéma okozta hegesedés tovább fokozhat. Baktériumokon kívül még a poros levegő, gázok és egyéb környezeti ártalmak játszanak szerepet a krónikus kötőhártya-gyulladás keletkezésében, de sokszor alkati hajlam (seborrheás, azaz faggyúmirigy-túlműködést mutató egyéneken gyakoribb), illetve egyes fénytörési hibák is fenntarthatják. A tüneti kezelés mellett a kiváltó ok megszüntetésére kell törekedni.

Csökkent könnytermelés okozhatja a conjunctivitis sicca nevű bántalmat. Ebben az esetben a szemszárazság megszűntetésére törekszünk, műkönny napjában többszöri cseppentésével.

Szezonális betegség a tavaszi kötőhártya-gyulladás, mely pubertás előtti fiúgyermekeken jelentkezik. A kórkép minden évben tavasszal kiújul, ősszel a tünetek csökkennek, majd visszafejlődnek. A pubertás beállta után rendszerint spontán meggyógyul. Jellegzetes panasz a viszkető érzés, amely miatt a gyerekek állandóan dörzsölik a szemüket. Ennek következtében gyakori a másodlagos fertőzés. Kezelése kortizontartalmú szemcsepp vagy kenőcs.

A szénanáthában jelentkező allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei az erős viszkető érzés és könnyezés. Kezelése az általános terápia mellett a helyileg adott kortizontartalmú szemcsepp.

Dr. Szász Edit

Ajánlat

A kötőhártya-gyulladásokról részletesen

Korábban az [origo]-ban

Láthatatlan veszélyek nyáron