Serényi Krisztina |
- Bő három éve foglalkozol a fitnesszel, s ehhez képest fantasztikus fejlődést értél el. Ennyire könnyű sport a fitnesz, vagy ennyire tehetséges vagy?
- Tehetséges? Inkább szorgalmas, kitartó és fanatikus. Három részletben napi hat-hét órát edzek, szerintem aki ennyit rááldoz az életéből a szenvedélyére, az hasonló eredményeket érhet el.
- Napi hat-hét óra? A hogyan jön ki?
- Reggel fél nyolckor kelek, éhgyomorra edzek jó másfél órát - popsi, has, lépcsőzés, egy kis aerob munka, miegymás -, aztán megreggelizem.
- Mit reggelizel?
- Három-négy sajtburgert, egy kis light Colát. Aztán tizenkettőtől fél háromig jön a táncóra, Ricky a Picasso Branchból a tanárom. A versenyprogramom Madonna, Janet Jackson és Tom Jones számaiból készített egyvelegre állítottuk össze. Aztán este hat és fél kilenc között megint jönnek a súlyzók és a gépek, az éppen arra a napra kijelölt izomcsoportok erősítésével, formálásával. És közben csak eszem, eszem, eszem. Ötször étkezem naponta, és még éjszaka is felkelek egyszer-kétszer, mert annyira éhes vagyok.
- Párolt csirke, puffasztott rizs, müzli. Nem lehet valami lélekemelő diéta.
- Miről beszélsz?! A bifsztek tükörtojással a kedvencem, de az édességeket is imádom, például a mákosgubát.
- Na de mi lesz az alakoddal?
- Szerinted el vagyok hízva? Az egy tévhit, hogy például nem szabad marhahúst enni. Szabad, csak az olaj, a zsír és a só a fitneszesek ellensége. Torontóban edzettünk egy fél évig, és világhírű testépítőktől láttam, hogy falják a bifszteket. Én is kipróbáltam, s egyrészt nagyon ízlik, másrészt kifejezetten jót is tesz nekem.
- Ezek szerint ennek köszönheted a muszklikat is. Mennyit tudsz fekve kinyomni?
- 95 kilóval szériáztam, de rekordra még nem törekedtem, fogalmam sincs, mennyi lenne az egyéni csúcsom. Viszont a nyáron egy discóban nyertem száz dollárt. Az ajtónálló végignézett rajtam, és azt mondta, szerinte ezek csak látványos izmok, de erőm az nincs. Na jó, mondtam, akkor fizet nekem minden egyes fekvőtámaszért egy dollárt? Száznál álltam meg, és ezek úgynevezett aerobic-fekvőtámaszok voltak, vagyis közben a két lábamat a nyakamba raktam, és csak a két kezemen nyomtam ki magam.
- Ezek szerint nagy sikered volt odaát?
- Sokkal nagyobb, mint itthon! Ezt annak is köszönhettem, hogy a fitnesz általában a "mélynövésűek" sportja, én vagyok a legmagasabb a szakmában, a magam 176 centijével. Amerikában és Kanadában már azt is tisztelik, hogy profi licenccel rendelkezem. Itthon még várat magára siker. Pedig ha megvalósítom az álmaimat, akkor mindenkinek leesik majd az álla!
- Hadd essen le a mienk is!
- Jövőre el akarok indulni a fitnesz Ms Olympián Las Vegasban. Szerintem elsőre még nem tudom megnyerni - ez olyan sportág, mint a műkorcsolya, előbb meg kell hódítani a pontozókat -, de aztán sorozatban nyolcszor szeretnék nyerni.
- Miért éppen nyolcszor?
- Mert a példaképem, Cory Everson hétszer volt Ms Olympia testépítésben -, és szeretném felülmúlni. Megjegyzem, ma is remekül néz ki - találkoztam és beszélgettem is vele -, pedig túl van a negyvenen.
- Itt a beszélgetés folyamán keveredtek a fogalmak: fitnesz, testépítés. Adjunk egy kis útbaigazítást az olvasóknak!
- A profi fitnesz, amelyik műfajt én is művelem, fejlettebb, kidolgozottabb izomzatot igényel, mint az amatőr műfaj. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt a testépítők néztek ki úgy, mint most én. Azóta viszont a női bodybuilding elment egy kevésbé esztétikus irányba. Az IFBB, a nemzetközi szövetség nem is favorizálja, inkább a profi fitneszt támogatja.
- Beszélgetésünk elején említetted, hogy a jó alak nem annyira adottság, mint inkább sok munka és fanatizmus kérdése. De azért feltételezem, hogy három éve nem a nulláról indultál!
- Három éves korom óta úsztam, majd teniszeztem, később párbajtőröztem, a fitnesz előtt pedig aerobikot oktattam. Szóval, nem a nulláról indultam, az tény.
- Még mindig nyitva van az aktfotó-kiállításod, tudtommal nagy siker mellett. Engem nem zavar, de lehet, hogy ezt sokan furcsállják egy sportolótól.
- Pedig nincs benne semmi különös, Amerikában ez teljesen természetes, hogy a fitnesz-sztárok modellkednek is, méghozzá hatalmas pénzekért. Tudniillik nekik van a legtökéletesebb testük. Ezek egyébként ízléses aktok, csak annyit mutatok meg magamból, amennyi még "elmegy". Még a legszigorúbb kritikusom, az édesapám is felhívott, és azt mondta, büszke lehetek a képekre, és ő is büszke rám.
- Szurkolunk, hogy a november 10-i Európa Kupa után is legyen okunk a büszkeségre.
Ch. Gáll András
Ajánlat