A nyújtás hatékonyabbá teszi az edzést

Ugyan már, mondják sokan, az erősítés, az valami. Ahhoz kell a  tudomány - de a nyújtáshoz? Nyújtani elvileg mindenki tud. De az elmélet nem mindig fedi a valóságot. Nem nehéz, nem fájdalmas, még csak nem is időigényes. Éppen ezért kellene minden edzés után egy kicsit nyújtózni: futás vagy séta előtt és után bemelegítés- és levezetésképpen, vagy csak úgy, az ebédszünetben.

A nyújtás az edzés azon része, melyet az emberek szívesen elhagynak. Sietnek, és ezzel meg lehet rövidíteni a napi tréninget. Ráadásul nem éget sok kalóriát, meg sem izzaszt rendesen, plusz folyton arra emlékeztet minket, hogy már nem vagyunk olyan hajlékonyak, mint gyerekkorunkban. Ugyanakkor az a régi nézet sem igaz, hogy az edzés előtti nyújtás segít elkerülni a sérüléseket. Az Amerikai Sportorvosi Főiskola több mint 350 kutatást végzett a témában, és állítja, hogy az ilyen típusú bemelegítés mellett is érheti baj, és azt is megállapították, hogy a rugalmasabbak is könnyebben sérülnek.

Nyújtás legyen vagy bemelegítés a helyes a sérülések elkerülése céljából? Edzés előtt vagy edzés után nyújtsunk? Hajlékonyság és rugalmasság közt van-e összefüggés?

Nos, nem te vagy az egyetlen, aki össze van zavarodva, nyilván a fenti kérdések mindegyike felmerült már benned. A lényeg: van összefüggés a hajlékonyság/rugalmasság és a nyújtás között, de nyújtani elvileg csak akkor szabad(na), ha az izmok már bemelegedtek. Az edzés előtti stretching átmenetileg csökkenti az izomerőt, a teljesítményt és növelheti a sérülések veszélyét, így a bemelegítés inkább tartalmazzon könnyű gimnasztikát és fokozódó terhelésű gyakorlatokat.
Tehát a nyújtás nem megfelelő bemelegítésnek, nem helyettesítheti azt, levezetésnek viszont tökéletes, mondhatnánk kötelező: akár öt-tíz perccel azután is, hogy befejezted az edzést. A rándulásoktól, húzódásoktól való félelem tehát nem ok arra, hogy kihúzd magad a nyújtás alól. Ráadásul néhány sportnál - mint amilyen a gimnasztika, a torna, a búvárkodás és a gyorsfutás - alapvető követelmény a ruganyosság.

Mit tudunk a nyújtás testformáló hatásairól?

Legyen mondjuk a formás test a cél. Te is jól tudod, hogy az erősítés rövidíti az izmokat. Ennek ellenpontozására tehát használhatod a nyújtást. Az izmok nyújtása hatékonyabbá teszi az izmok növekedését, elsősorban azért, mert az izomrostokat körülölelő izomrost-hártya nyújtás hiányában sokkal lassabban fejlődik, mint az izomrostok, így gátat szab a testformálásnak.
De még fontosabb, hogy a mindennapokban is hasznát veszed: a gyerek felemelésekor, a kutyakaja kiöntésekor, felmosásnál folyton hajolgatunk, és ha hajlékonyságunk határára értünk, akkor jön a derékfájás. De gondoljunk csak a hátmosásra, milyen fortélyokat kell bevetni, hogy tökéletesen elvégezzük ezt a mindennapi feladatot, pedig csak a váll és a lapocka körüli izmok merevsége okozza a problémát.