Mi volt a mai napi menü? Reggelire pirítós, narancslé, ebédre valami szendvics, és vacsorára egy nagy tál finom spagetti?
Feltételezhetően igen, vagy ehhez hasonló, miután legtöbbünk számára ilyen egy tipikus napi étrend. Sokan még azt is gondolnák, hogy kevés zsírtartalma, és energiát adó magas szénhidráttartalma miatt az összeállítás igazán egészséges, pedig bármilyen meglepő, egy ilyen étrend elősegítheti a szívproblémák kialakulását, az elhízást, és nagyban hozzájárulhat a daganatos megbetegedések kialakulásához is.
Minden, amit a tápanyagokról az elmúlt években megtanultunk, most a feje tetejére állt.
Egy nap csak 6-8 fajta ételt eszünk, és majdnem mindig ugyanazt, főleg szénhidrátokat: fehérkenyér, burgonya, sütemény, keksz és más cukros finomságok. Bár ízletesek és kívánatosak, a szervezetet mégis kibillentik természetes egyensúlyából.
A tudományban a fiziológiai egyensúly megőrzésére irányuló alkalmazkodóképesség homeosztázis néven ismert. Az egyensúly elvesztése olyan hétköznapi problémák mellett mint fáradékonyság, hirtelen hangulatváltozások és állandó édesség utáni vágy, a jövőben jelentkező komolyabb egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát is növeli.
Miután annyi magas fehérjetartalmú diéta jött most divatba, ami szigorúan beszabályozza a szénhidrátmennyiséget, vagy esetleg meg is tiltja annak fogyasztását, lehet hogy az, amit eddig elmondtunk, nem hat újdonságként. Ezek a diéták valóban segítenek abban, hogy elkerüljük a szénhidrát-túladagolás okozta veszélyek kialakulását, viszont magukkal hozzák saját mellékhatásaikat, mint például a rossz leheletet, emésztési zavarokat, vagy a megterhelt veseműködést, és arról se feledkezzünk meg, hogy szénhidrátokra szükségünk van, csak a mennyiség és a minőség nem mindegy. Szerencsére az étkezés útvesztőjében is létezik egy iránytű, ami segít a szervezetnek megtalálnia az egyensúlyát és megtartani azt, minden káros mellékhatás nélkül. Ezen az úton, tudományos néven a glikémiás indexek kalauzolnak, azaz a GI-k.