Korábban kellene a babák első hallásszűrését elvégezni

A világ fejlett országaiban általános gyakorlat az újszülötteknek a gyakori genetikai betegségekre való szűrése. A korai diagnózis és ennek nyomán az idejében elkezdett kezelés lényegesen javítja az érintett csecsemők életkilátásait. Az egyik legismertebb és leggyakrabban szűrt genetikai betegség a fenilketonúria. A csecsemőkori halláskárosodás gyakorisága ennek hússzorosa, ami azt jelenti, hogy 1000 kisbaba közül 1-6 érintett ebben a betegségben. Ennek a problémának a korai szűrése mégsem általános.

A vizsgálat egyszerű, semmi előkészítést nem igényel, otoakusztikus emissziós módszerrel gyorsan és fájdalomtól mentesen végezhető el. A cél az, hogy minden újszülött essen át ezen a vizsgálaton, és hogy a kezelés szempontjából oly fontos első hat hónap ne vesszen el. A gyermek fülébe kis érzékelőt helyeznek, amely szapora hangimpulzusokat bocsát ki, s a belső fülből erre érkező válaszokat érzékeli. Amennyiben a vizsgálat eredménye negatív, a gyermek minden valószínűség szerint jól hall, további teendő nincs.

Ha a vizsgálat problémát jelez, akkor azt néhány nap múlva megismétlik. Ha az eredmény ugyanolyan, a gyermeket a lényegesen bonyolultabb audiológiai vizsgálatra küldik, ahol a különböző magasságú hangokra adott agyi válaszokat mérik.

A siketség kezelése sokrétű. A hagyományos orvosi beavatkozásokon (műtét, hallókészülék) túl elengedhetetlen, hogy szakemberek megtanítsák a jelbeszéd megértését és az ajakról való olvasást. A kezelés sikeréhez nagyban hozzájárulnak a nevelési tanácsadók és a családsegítő szervezetek.
Ahhoz, hogy a halláskárosult gyermek elérhesse képességei maximumát, a korai diagnózis elengedhetetlen.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az első hat hónap fontosságát. Ez, a beszédértés és beszédfejlődés szempontjából kritikus időszak. Nagymértékben befolyásolja a későbbi szociális és tanulmányi sikereket. Ezért fontos nagyon a részlegesen vagy súlyosan halláskárosult gyermekek korai diagnózisa és kezelése.

Dr. Jókay Kinga gyermekorvos