Lakner Zoltán politológus szerint a két asszony előmenetele jó példa az elmúlt évek női, politikai emancipációs haladására. "Magától értetődő, hogy az a változás, amely a nyugati világban az élet egyéb területein is zajlik, elérte a politikát. Merkel és Rice karrierje azt is jelzi, hogy egyikük sem 'dísznőként' van a helyén: mindketten végigjárták a politikai élet szamárlétráját" - mondta Lakner Zoltán.
A politológus úgy véli: nem meglepő, hogy Merkel az első helyre került a Forbes-listán, hiszen egy olyan ország első számú politikai vezetője, ahol az állam befolyása a gazdaságra erősebb és más típusú is, mint az Egyesült Államokban. "Ez nem azt jelenti, hogy az amerikai külpolitika - amit Condoleezza Rice irányít - ne befolyásolná kevésbé a világ bármely részén zajló gazdasági folyamatokat" - tette hozzá.
"Merkelről azt tartják az elemzők, hogy ő egyszerűen képes működtetni azt a politikai szférát, amely felett befolyása van, képes menedzselni a konfliktusokat, képes ezeknek a végén bizonyos döntések meghozatalára, nagyon jó politikai stratégának és nem a ravaszkodás értelmében jó politikai taktikusnak bizonyul" - nyilatkozza Lakner Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy vajon az idén nyáron miért romlott némileg a német kormányzó koalíciónak és Merkelnek a népszerűsége is, a politológus azt válaszolta: "Sokan hiányolják, illetve keveslik azokat a reformértékű lépéseket, amelyekre az egyensúly megteremtéséhez szüksége volna a német gazdaságnak. Mások az eddigi lépéseket is soknak tartják, például a németországi áfaemelést és egyéb költségvetési megszorító intézkedéseket."
"Pillanatnyilag egy helyben topogás zajlik - ami lehetséges, hogy a Forbes-listán jövőre érezteti majd a hatását. Ha nem lesz például komoly előremozdulás a német gazdaságban, akkor lehet, hogy Merkelt is máshogy értékelik majd ugyanazok a nagyon befolyásos gazdasági körök, amelyek idén a kancellárasszonyt ennyire magasra értékelték" - tette hozzá Lakner Zoltán.
Pál Mónika politológus szerint a legszembetűnőbb a Forbes-listát illetően, hogy bár üdvözlendő tény, miszerint egy európai és egy amerikai áll a rangsor élén, de "ordító" a kelet-európai nők hiánya. Mindazonáltal Pál Mónika is egyetért azzal, hogy Merkel az idén megérdemelten nyert Rice előtt.
"1871 óta Merkel az első nő, aki Németország élén áll. Nyilván nem ez az oka, hogy a vezető helyre került, hanem mindaz, amit a politikusnő az elmúlt időszakban tett, főleg az amerikai-európai viszonyt illetően. Németországban nagyon fontos a gazdasági befektetők, illetve az amerikai tőke liberális gazdaságpolitikával való becsalogatása. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Merkel nem csak a hazájában ért el sikereket, de a nemzetközi porondon is nagyon aktív. Ezzel együtt nem szabad lebecsülni Rice szerepét sem, hiszen ő az első számú világhatalom egyik abszolút meghatározó személyisége" - mondta Pál Mónika.
Népszerűség itt és ott
Kérdés, hogy vajon a Forbes-lista összeállításánál mennyit nyomott a latban az egyes "versenyzők" hazai népszerűsége. Pál Mónika szerint ha az első pár helyen állóknál nem is, de a teljes lista összeállításában a készítőket valószínűleg befolyásolják az aktuális politikai események.
"Rice Bush politikája miatt nem örvend túl nagy népszerűségnek Amerikában, de Merkelt is megelőzi a külügyminiszterének, Steinweiernek a népszerűsége" - mondta Pál Mónika. - "Ugyanakkor a 2008-as amerikai választások ténye szerintem befolyásolja például, hogy Clinton asszony (Bill Clinton volt amerikai elnök felesége, aki elnöki babérokra tör - a szerk.) előretört. A The Sun napilap azt írta Tony Blairről - aki nagyon nem népszerű most a britek között -, hogy jövő május végén lemond - ez pedig összefügghet azzal is, hogy a felesége, Cherry Blair kiesett a Forbes-listáról, noha tavaly a 62. volt" - véli a politológus.