Motiválatlan kismamák

Nem nagyon van kedvük dolgozni a 25-34 éves magyar kismamáknak - állítja a KSH. Az ok nem az anyák lustaságában, hanem - többek közt - a lehetőségek könnyedén kimeríthető tárházában keresendő.

Judit, a 27 éves, kétdiplomás szociálpedagógus két éve van gyesen kisfiával. Több mint fél éve próbál olyan állást találni, ami napi négy órában, illetve otthonról, távmunkában végezhető. Hála a már nyugdíjas korú, de roppant fiatalos édesanyjának, valamint a kötetlen munkaidőben dolgozó párjának, a távmunkapiac vagy egy részmunkaidős állás nem jelentett volna számára problémát, már ami a gyerek ellátását illeti.

"Első pillantásra az internetet böngészve úgy tűnt, hogy rengeteg az álláslehetőség: azt gondoltam, ha mint szociálpedagógus nem is, de mint angol nyelvi diplomával bíró tanár, biztosan találok valamit. Sajnos hamar kiderült, hogy a legtöbb "munka" amolyan "hagyja bekapcsolva a számítógépét, és ezzel hihetetlen összegeket kereshet" típusú volt, ami szellemileg igen csekély kihívást jelentett volna számomra - panaszolta Judit.

"Azt kell mondanom, szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen mindig lenne kire bízni Somát, amíg én dolgozom. De munkalehetőség híján nemigen tudjuk a szerencsénket kihasználni" - mondta.

Judit esete egyáltalán nem egyedi. A magyar munkaerőpiacon kevés a kismama - adta hírül a Világgazdaság (Vg) gazdasági napilap augusztus végén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

A KSH két közelmúltbeli felméréséből kiderült, hogy európai összehasonlításban alacsony a "kismama-generációnak" is nevezett, 25-34 éves magyar nők munkavállalási hajlandósága, és kritikus kérdés, hogy miként lehet ezt a szegmenst a munkaerőpiacra visszacsalogatni - írta a Vg.

A rendszerváltással fordult a kocka

A megoldás nem egyszerű, hiszen a kismama-generáció motivációi meglehetősen összetettek. A rendszerváltásig, a gyes letelte után, egy kisgyermekes anyuka zökkenőmentesen térhetett vissza az egykori munkahelyére.

A helyzet a kilencvenes években gyökeresen megváltozott: 2005-ben - a KSH adatai szerint - már csak mindössze a kismamák 55 százaléka szándékozott az eredeti munkahelyére visszatérni (ami ugyan némi javulást jelent a 2002-es számokhoz képest, de továbbra is gyengének mondható).

A 2000-es és 2005-ös adatgyűjtés között még valamelyest romlott is a kismamák munkaerő-piaci státusa, hiszen az évezred elején 23,2, tavaly pedig 28,8 százalékuk nem állt munkaviszonyban.

Az okok között egyrészt a munkahelyek tömeges megszűnése, másrészt a kisgyerekes anyákkal szembeni munkáltatói diszkrimináció is szerepel.

A legtöbb magyar kismama a szüléstől számítva igénybe veszi a teljes ellátási időt, s a hosszú távollét alatt nemhogy a teljes munkaidős foglalkoztatás - amelyre idén január óta minden szülőnek, akinek a gyermeke betöltötte az egy évet, joga van -, de a részmunkaidős is igen ritka - mondják a KSH adatai.