Vannak olyan családok, ahol nem kérdés az, hogy a mama egy-másfél vagy három év elteltével visszamenjen-e dolgozni - például azért, mert a családfenntartó, az apuka keres annyit, hogy ez ne legyen feltétlenül szükséges, vagy mert a kismamának olyan a munkaköre, ami mellett lehetetlen a család fészek melegét fenntartani.
A terhessége előtt a filmszakmában, gyártási szakemberként dolgozó Edit kislánya most féléves, de Edit elképzelhetetlennek tartja, hogy akár egy egyéves gyerek mellett is a napi 10-12 órás intenzív elfoglaltsággal járó forgatásokon helyt tudna állni.
"Ha akarnék, sem tudnék újra a szakmában dolgozni - nem kifejezetten családbarát munka a miénk. De hál' istennek, erre nincs is szükség, mert a párom elég jól keres. Azért de el szoktam játszadozni a gondolattal, hogy mihez kezdenék, ha hirtelen szükség lenne az én fizetésemre is a megélhetésünkhöz" - mondta.
"Vannak kolléganőim, akik nincsenek ilyen szerencsés helyzetben, mint én, és tudok a mindennapos küzdelmeikről. Sajnos a nagyszülők apai ágon elég idősek, sokat betegeskednek, nekem pedig már csak az édesapám él, elég messze a fővárostól, így napi szinten senkire nem számíthatnék. Egy állandó és megbízható bébszitterre pedig több tízezer forintot kellene költenünk havonta - úgyhogy gyanítom, hogy szinte csak az au-pair fizetésére keresnék" - tette hozzá Edit.
Papák és pelenkák
Amikor Ritáéknál érkezőben volt az első gyermek, eldöntötték: Attila lesz az, aki otthon marad a kisbabával.
"Frissen kinevezett vezetőként lettem terhes, és az az igazság, hogy bár a gyerek érkezése hihetetlen öröm volt, erre a kinevezésre is nagyon vártam. Rengeteget dogoztam, küzdöttem érte, és úgy éreztem: ezt a lehetőséget most nem engedhetem el. Ati épp abban az évben kezdett el egy főiskolát, és mindketten úgy gondoltuk: egy napi 14-16 órás, idegileg rettenetesen megterhelő ügyfélkapcsolati munka mellett kevésbé lenne sikeres a vizsgaidőszak, mintha egy napi 10-12 órát alvó kisbaba mellett kellene készülnie."
Magyarországon az elmúlt évben 165 ezren vették igénybe a gyest, ebből csupán 10 500-an férfiak. Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézetének a tagja szerint - mint azt a Tűsaroknak elmondta - ennek három fő oka van.
"A női fizetések máig elmaradnak a férfiakéitól, ezért abban a pillanatban, amikor egy családban arról kell dönteni, hogy melyik szülő keresete essen ki - akár csak pár hónapra -, racionálisabb választás, ha a feleség pénzéről mond le a család" - mondta. - "Emellett a magyar társadalom még meglehetősen konzervatív, a nemi szerepeket illetően is."
Az MTA-kutatásokban részt vevő férfialanyok meglepően nagy számban vallják azt, hogy "a feleségük jobban teszi, ha főz, mos, nem pedig pénzt keres, önmegvalósít" - mondta Tóth Olga a Tűsaroknak.
"A nők közül jellemzően a nagymama kap a szívéhez a gondolattól, hogy a fia otthon maradjon pelenkázni, bébipempőt passzírozni, mondván, hogy nem erre nevelte. Ezek a beidegződések sokszor olyan férfiakat is eltántorítanak a gyestől, akik egyébként szívesen töltenék az idejüket a gyerekükkel. Ez a gondolkodásmód azonban nem csak az idősebb generációra jellemző, meglehetősen régi vágásúak a gyerekek és a kamaszok is" - tette hozzá.
A cikkből kiderül, hogy érdekes módon, a 12-18 éves korosztályban a 12 évesek a legkonzervatívabbak, fiúk és lányok egyaránt.
A 16-18 évesek már valamivel lazábban gondolkodnak, de a fiúk valamiért mégis 30 százalékkal nagyobb arányban gondolják azt jövendőbelijükről, hogy az nem fog dolgozni. Ehhez képest a lányok több mint 90 százaléka természetesnek tartja a munkát.
"Minden harmadik fiú úgy képzeli, hogy családfenntartó lesz - náluk nyilván fel sem merül, hogy elmenjenek gyesre" - nyilatkozta Tóth Olga. -"A merev munkahelyi korlátok mellett - az ember vagy dolgozik, vagy gyesen van, hiszen a munkavállalást a bölcsődék 130 százalékos túltelítettsége is nehezíti."
Tóth Olga a munkahely elvesztésétől való félelmet említi, ami eltántorítja a férfiakat a gyestől. Azok az apukák, akik mégis gyes-re mennek, általában anyagi, kényelmi vagy egyéb praktikus megfontolásból teszik ezt szerinte, nem pedig kifejezetten azért, hogy jelen legyenek gyermekük életében. Ennek az érzelmi igénynek a hiánya azonban nem marad az apák magánügye: Tóth Olga vizsgálatai ugyanis azt mutatják, hogy sajnos a mai gyerekek kevéssé kötődnek az apjukhoz, mivel a legtöbb idejüket anyjukkal töltik.
"Kis-szülők" kisokosa - Mi? Mikor? Mennyiért? A szülési szabadság Az apa jogán Terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) Gyermekgondozási díj (gyed) Gyermekgondozási segély (gyes) A gyermekgondozási segélyben részesülő állampolgár - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után azonban 2006-tól időkorlátozás nélkül igen. |