A szakemberek szerint nincs összefüggés a lányok-asszonyok csípőkerülete és gyermekeik, illetve saját intelligencia hányadosuk között - tehát tulajdonképpen mindegy (legalábbis az észbeli képességeink szempontjából), hogy mekkora a ruhaméretünk.
Eszter kifejezetten vékony, csinos lány, a Mensa HungarIQa tagja, tehát a "szuperintelligensek" körébe tartozik.
"A Mensa tesztje egy egységesített intelligencia teszt, amit az egész világon ugyanolyan formában használnak. A Mensa tagság feltétele a legalább 148-as érték, ami azt jelenti, hogy az emberiség 98 százalékánál magasabb intelligencia-hányadossal rendelkezik az illető" - meséli Eszter, majd az alkatát firtató kérdésre válaszolva hozzáteszi: "Igazából elég hízékony vagyok, csak nagyon igyekszem figyelni, rá, hogy jól nézzek ki. Egyébként édesanyám elég gömbölyded, és édesapám is hajlamos a hízásra, de sokat sportol, ő inkább izmos. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a testalkat semmiféle összefüggésben nincs az észbeli képességekkel. A Mensa tagjai között van sovány, testes, alacsony, magas, tehát mindenféle testalkatú ember. Csak azt lehet egzakt módon kijelenteni, hogy a tagság kétharmada férfi, és csak az egyharmada nő."
Eszter elég nagy családban nőtt fel, három testvére, egy húga és két bátyja van - mind a négyen elérték a tagsághoz szükséges minimum 148 pontot.
Viki ugyan még nem futott neki a Mensa tesztnek, de más mérések már igazolták, hogy jóval fölötte van az átlagnak, ami az észbeli képességeket illeti. Ő már inkább a kaliforniaiak esete: körte alkat, aki, ha hízni kezd (ami számára, saját bevallása szerint, "sajnos nem nehéz"), az elsősorban a fenekén mutatkozik meg.
"Édesanyám alkatát örököltem" - mondja - "de a papám családjában sem a piszkafa alkat volt jellemző a nőkre. De nem hiszem, hogy ettől lennék okosabb, mint az átlag. Ugyanis anyu és apu is szuperokosak. Szerintem inkább ez lehet az oka, hogy testvéreim, mindkét húgom, és az öcsém is átlag felettien okos, bár nem tudom pontosan, mekkora az IQ-juk. Meg az lehet a titok, hogy a szüleink soha nem hagyták ellustulni az agyunkat."
Vikinek két fia van, akik közül az egyik "bizonyítottan" a zseni-kategória tagja. "A kisebbik fiamat, még kisiskolás korában vizsgálták, mivel felmerült a dislexia gyanúja. Akkor derült ki, hogy bár valóban dislexiás és disgrafias, tehát nehezebben megy neki az írás és az olvasás, mégis sokkal magasabb az intelligencia-hányadosa, mint az átlagnak. Szerintem a nagyfiam is átlag feletti, ami abból is látszik, hogy nem érdekli, mekkora pontosan az IQ-ja" - neveti el magát Viki.
Az omega-3 nem csodaszer
A kutatás igazságáról Pados Gyula belgyógyász, a Szent Imre Kórház főorvosa sincs teljesen meggyőződve. A lipidológus szakember szerint a kutatásban említett omega-3 zsírsav több szempontból is hasznos lehet. "Az omega-3 egy telítetlen zsírsav, amelyik a zsírsavak közül kedvező hatású a vérzsírokra, csökkenti a vérnyomást, csökkentheti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát is. Emellett emelheti az egyik infarktus elleni védőfaktor szintjét. A grönlandi eszkimóknál, akik sok halat, így sok omega-3-at esznek, alig fordul elő infarktus. Ez a zsírsav a depresszió ellen is hatásos lehet, és még jó pár betegségnél, így bizonyos rák fajtáknál is feltételezik a kedvező hatását" - sorolja a szakember.
A főorvos szerint azonban annak nincs tudományos vizsgálatokkal kellően alátámasztott alapja, hogy azoknál a nőknél, akik elsősorban a csípőjükre és a combjukra, tehát nem a hasukra híznak, a testzsír összetételben több omega-3 zsírsav található.
"Ezt én nem merném ilyen egyértelműen állítani. Tudomásom szerint ezt a tényt nem vizsgálták, így nincs is arról tudományos adat, hogy aki sok omega-3 zsírsavat fogyaszt, az nem alma, hanem körte típusú elhízásra hajlamos" - jelenti ki a szakember, aki a kutatás egészéről úgy vélte: "Ez csak egy vizsgálat volt, ezért nem is túloznám el az eredményeit. Különben is, az intelligencia elég nehezen mérhető. Úgy vélem, ennek a megállapításnak az elméleti háttere eléggé bizonytalan, de, ha univerzálisan beszélek, akkor azt ki lehet jelenteni, hogy az omega-3 az érelmeszesedés ellen, így az agyi érelmeszesedés ellen is bizonyos védőhatással bír. Vagyis idősebb korban nyilván a szellemi tevékenységet védheti."
"Nincs a vizsgálatnak olyan konzekvenciákkal járó tudományos alapja, bármilyen nagy mintán végezték is, amit a tudomány olyan alapigazságnak tartson, és erre alapozva irányelveket fogadjon el" - zárja a szakember. "Tehát nem jelenthető ki, hogy aki nem a hasára, hanem a csípőjére akar hízni, az omega-3-t fogyasszon, és az sem, hogy nem baj, ha nagy a fenekem, legalább a gyerekem okos lesz majd."