Az alvás tudománya

Miért alszunk? Mi történne, ha soha többet nem tudnánk álomra hajtani a fejünket? Mi a funkciója az álmoknak? Egy angol cikk szerint a rendszeres nem alvásnak komoly szervi bajok lehetnek a következményei, s ezzel a magyar szakértő is egyetért.

"A végén már hallucináltam, szédültem, és úgy éreztem, belehalok, ha nem alhatok egy keveset" - mondja Erika arról a fiatalkori fogadásról, ami miatt napokig nem aludtak a barátaival. "Azon versengtünk, hogy ki bírja jobban a virrasztást. A legtöbben 24-30 óra alatt kidőltek, 60 óra elteltével pedig már csak ketten maradtunk. Addigra persze még kóvályogni is alig volt erőm, zúgott a fejem, és persze már a kávé se hozott enyhülést. Végül a 70. óra végén feladtam."

Alszunk, ha belehalunk is

Erika teljesítménye meg se közelíti azt a rekordot, amelyet Randy Gardner tart: 264 alvásmentes órával. A Times Online cikke elmeséli, hogy a fiatalember kosarazással küzdötte le a rá-rátörő fáradtságot, így 11 nap és éjszaka után, 1964 januárjában megdöntötte az alvásnélküliség világrekordját. A 264. óra végén köszönetet mondott a segítőinek, sajtókonferenciát tartott, majd elájult.

"Az alvás okáról szóló elméletek ellentmondásosak, de az a tény, hogy a napi 24 órából nyolcat alvásal töltünk, arra utal, hogy komoly evolúciós oka van ennek" - áll a cikkben.

"Egyes tudósok szerint az alvás az immunrendszer regenerálására szánt idő, míg mások szerint az alvás az egyik módja az energiatakarékosságnak. A domináns elmélet az, hogy az alvás az agynak biztosít időt az emlékek tárolásához. E szerint alvás közben rendszerezi agyunk a nap eseményeit."

Az elméletek alátámasztására egy tudós, Jim Horne professzor, a Loughborough Egyetem alváskutató laborjának vezetőjének véleményét is idézik, amely szerint: "amíg ébren vagyunk, az agy főbb központjai felületesen működnek. Még ha le is pihenünk, agyunk készenléti üzemmódban van, ugrásra készen - csak alvás közben tud pihenni. Az alvás nagyon fontos, még azok is elalszanak, akik tudják, hogy belehalhatnak ebbe, mint például a hajótörött tengerészek vagy a kimerült pilóták. A természet nem teremtett semmit, ami ezt a késztetést leküzdhetné."

Alvás helyett tabletta

Az írás ugyanakkor beszámol egy kutatásról is, amelyben azt tanulmányozták, hogyan lehetne az alvásidőt csökkenteni. Sok olyan vegyi anyag van, ami ébren tart, mint például az amfetamin vagy a koffein, de még nem sikerült felfedezni olyan szert, amellyel biztonságosan helyettesíthetnénk az alvást.

Ezután nem csoda, hogy az alvást helyettesítő tablettával kapcsolatban az Utazás az alvás tudományába c. könyv szerzője, Horne professzor, szkeptikus.

"Sokan azt hiszik, hogy majd lesz egy tabletta, amit bedobunk, és viszlát, alvás - de szerintem ez messzemenőkig képtelenség. Az agyban legalább 100 mechanizmus koordinálja az alvást, és képtelenség ezt a komplex folyamatot egyetlen tablettával megváltoztatni."

Horne rámutat, hogy senki sem ismeri az alvásmegvonás hosszú távú hatását, de azt is tudjuk, hogy a patkányok néhány nap alvásmegvonás után elpusztulnak.

Éberséggel kínozva

A magyar alvásszakértő szakember szerint veszélyes, ha az ember rendszeresen kevesebbet alszik, mint amennyit a szervezete megkövetelne.

"Az ókorban a kínaiaknál bevett kínzási forma volt, hogy nem engedték aludni az embert, aki három nap után már azt is bevallotta, amit el sem követett" - mondja dr. Várszegi Mária neurológus. A Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum vezető főorvosa olyan kockázatokról is beszámol, amelyeket a hosszabban tartó nem alvás idézhet elő.

"Ha valaki rendszeresen 6 óránál kevesebbet alszik, az hajlamosabbá válik a szív- és érrendszerei betegségekre, és a daganatos betegségek keletkezésében is szerepe lehet a kevés alvásnak. Ezek a kockázatok évek alatt alakulnak ki, de vannak olyan mellékhatásai is a virrasztásnak, amelyek hamarabb megmutatják magukat. A nem alvás ugyanis stressz kialakulásával jár, aminek következtében az immunrendszer meggyengülhet, és ezáltal különböző betegségeknek alakulhatnak ki. Sőt, már egy napos nem alvás is káros hatással lehet a koncentrációra, a reakcióidőre, emiatt kialakulhatnak balesetveszélyes szituációk."

"Vannak erre vonatkozó statisztikák, hogy a kialvatlanság a halálos balesetek 75%-ában benne van" - mondja az alváskutató szakember. Vannak aztán olyan betegségek, amelynek okai között közvetlenül nem mutatató ki a tartós álmatlanság, de mégis van köze kettőnek egymáshoz: ilyen lehet a cukorbaj. A nem alvással járó stressz ugyanis felboríthatja a cukoranyagcserét. Ahogy mondani szokták: a stresszes helyzetben felmegy az ember cukra. De mindezek a tünetek nem csak a rendszeres virrasztástól, hanem a rossz minőségű alvástól is kialakulhatnak, például ha az ember agya, egyfajta horkolás miatt nem jut elegendő oxigénhez alvás közben."