Az alvás tudománya

Miért alszunk? Mi történne, ha soha többet nem tudnánk álomra hajtani a fejünket? Mi a funkciója az álmoknak? Egy angol cikk szerint a rendszeres nem alvásnak komoly szervi bajok lehetnek a következményei, s ezzel a magyar szakértő is egyetért.

Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője saját bőrén tapasztalta, milyen szervi bajokat okoz a rendszeres nem alvás.

"Egy tűzoltó-szóvivőnek állandóan készenlétben kell állnia" - mondja. "Volt egy olyan időszak, a 2006-os év első féléve, amikor az árvíz és belvíz helyzet miatt hónapokig csak fél-egy órákat tudtam aludni, és naponta 60-80 interjút kellett adnom. Amikor persze dolgoztam, az lekötött, akkor nem éreztem a fáradságot, de ha csönd volt, és várni kellett, akkor megérezte az ember az átvirrasztott órákat. A szervezet pedig később bosszulja meg az ilyet: nálam magas vérnyomással."

Dobson Tibor azt is elmondta: nem véletlen, hogy a tűzoltókat most már nem csengő, hanem zene riasztja, ha bevetésre kell indulniuk. "Pszichológiailag jobb, ha nem egy durva hang- és fényhatás riasztja a kollégákat, ami hosszabb időre stresszeli őket."

Dobozba rendezett élmények

Az alvás tehát rettenetesen fontos, de vajon mi történik, miközben alszunk? Dr. Várszegi Mária erről azt mondja: "Nagyon sok minden történik bennünk az alvás során, ezeknek a lényege, hogy az izmok, a szív, az egyéb dolgok pihennek, másrészt felkészülnek a következő napra. Az alvás közben az idegrendszer is restaurálja önmagát az aktív pihenéssel, tehát a funkcióit helyreállítja. Ezenfelül az úgynevezett endokrinrendszer, vagyis az a rendszer, amely a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok segítségével fejti ki tevékenységét, közreműködik abban, hogy a szervezet pihent legyen."

Emellett azonban még egy fontos folyamat lejátszódik alvás közben: elrendezzük az élményeiket.

"Azt, ami napközben velünk történt, kis dobozokba, mappákba rakjuk be, gyakorlatilag azért, hogy máskor fel tudjuk használni őket. Ezenfelül a nyugodt alvás kiváló feszültségoldó is egyben" - mondja Várszegi.

Híd önmagunkhoz

Az álom tehát nagyon fontos része az alvásnak, még akkor is, ha segítségével nem jósolható meg a jövő. Parádi József álomkutató, pszichiáter szerint az "álmok felszínre hozzák, ami igazán foglalkoztat minket. Az álom egy híd, ami magunkhoz vezet."

Még a visszatérő rossz álomnak is van funkciója: arra figyelmezteti az álmodót, hogy vannak félelmei, amelyeket fel kell dolgozni.

"Van egy indián törzs, amely arra tanítja a gyerekeket, hogy nézzenek szembe a félelmeikkel. Ha az álmukban megjelenik egy tigris, akkor kérdezzék meg tőle: tigris koma, mi járatban? Mert ha szembenézel a félelmeiddel, azok szétfoszlanak."

Az, hogy minden ember álmodik, csak van, aki nem emlékszik reggelre a képekre, nem igaz. Parádi József elmondta, hogy vannak úgynevezett "vastag falú" emberek, akiknek olyan vastag fal van a tudatalatti és a valóság között, hogy nem tud áttörni az álom. De ők ettől még egészségesek, boldogok és sikeresek.