Játszani is engedd

A játékszoftverekkel kapcsolatban minden tíz rossz hírre jut egy jó, így nem csoda, ha az ilyen játékokról általában csak a negatívumok ugranak be: fokozza az agresszivitást, függőséget okoz, elidegenít és még folytathatnánk a sort. Egy nemrég megnyílt kiállítás azt szeretné bebizonyítani, hogy nem mind ártalmas, ami pc-játék, sőt, a legtöbből még tanulhat is "óvatlan" gyerek.

Fekete Zsombor videójáték-szakértő szerint a játék - és ez alól a videójáték se kivétel - egészségessé tesz.

"A játék elsődleges célja, az örömszerzés"- mondja a játékszakértő. "Kísérletek igazolják, hogy a játéktevékenység olyan enzimeket termel, amelyeket egyébként semmilyen más módon nem lehet a szervezetbe bevinni. Tehát az, aki játszik, az sokkal egészségesebb, mint az, aki nem játszik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kóros játékszenvedély is egészséges, de az, hogyha valakit teljesen eltiltanak a játéktól, és csak a munkájának kell élnie, az gondot okozhat. Tehát attól, hogy a játék - a definíció szerint haszontalan dolog, mert csupán az örömszerzés a célja, attól ez még egy, az egészségünk szempontjából is fontos dolog."

Fekete szerint a játékokkal kapcsolatban vannak makacs sztereotípiák, egyebek mellett az, hogy a játék elidegenít. "Ez pont úgy nem igaz, mint az, hogyha az ember - mondjuk - sokat tetriszezik, akkor attól biztosan okosabb lesz, mert az stimulálja az agysejtjeit. A valóság viszont az, hogy akkor, amikor az ember sokat tetriszezik, akkor egy dolgot tanul meg jobban: tetriszezni. Tehát nem lesz okosabb, nem tud könnyebben megoldani matematikai műveleteket."

Vagyis nem minden játékból lehet tanulni. "Vannak olyan játékok, amik alkalmasak oktatásra, és vannak - és tapasztalataim szerint ilyen a játékok többsége - amelyek nem alkalmasak az erre."

Földrajzlecke-szimulátor

A videójáték-szakértő ezzel együtt igyekszik a "haszontalan" játékokat is megvédeni: "A mögöttes képességeket, a koncentrációt, a kéz-szem koordinációt ezek a játékok is fejlesztik. De az - eseti játékoknak nevezett programoknál, mit amilyen a pasziánsz vagy a Tetris - nem azt kell keresni, hogy ebből mit lehet tanulni. Ezeknél a programoknál az örömérzés a fontos, az, hogy legyőztük magunkat, hogy újabb feladatot oldottunk meg, újabb pályát teljesítettünk."

Más játékok viszont, nem csak a pedagógus, de a játékszakértő szerint is tanítanak: "Ha valaki egy olyan játékkal játszik, amelynek van valamilyen információértéke, akkor az így megszerzett tudás sokkal jobban tud majd rögzülni. Ennek az az oka, hogy a foglalkoztatva, tehát a játszva tanulás sokkal mélyebb tudást tud az emberbe beleírni. Hatásosabb lehet, ha valaki játék közben tanul meg valamit, mintha elolvas egy oldalt, és addig emlékszik rá, míg másnap megírja belőle a dolgozatot."

A játszva tanító programok közé pedig akár egy szimulátor is feliratkozhat: "Hogyha valaki, sokat játszik egy repülőgép szimulátorral nemcsak repülőgépet tanulhat meg, elméleti síkon vezetni, hanem a földrajzzal is megismerkedhet. Tehát tudja azt, hogy hol vannak a városok, hogyan helyezkednek el, és mivel egy élménnyel szerzi meg, sokkal jobban rögzül ez a tudás."

Rossz játék, jó játék

De vajon meg lehet-e tanulni egy szimulátorban autót vagy repülőt vezetni? "Nagyjából annyira, mint egy pornófilmből szeretkezni" - válaszolja Mérő László matematikus, közgazdász, aki 1987-ben egy számítógépes játékokat gyártó szoftvercéget is alakított, amely amerikai, nyugat-európai és japán piacra is szállított.

Mérő fontosnak tartja kiemelni, hogy nem ért egyet azzal, hogy a számítógépes játékok ártanak, azért, mert például függővé lehet tőlük válni. "Mindentől függővé lehet válni - az a kérdés, hogy az ilyen gyerekek mit csináltak volna 100 éve. Akkor nyilván valami mástól váltak volna függővé, még az is lehet, hogy a játéknál ennél károsabb dologtól."

A szakember saját tapasztalatira alapozva sorol néhány dolgot, amit a játékokból remekül meg lehet tanulni. "Az ugyan kérdés, hogy a logikai képesség fejleszthető-e, de a logikai fejleszthető. Ezen kívül akár társas kapcsolatot, akár társas viselkedést is tanulhat a játékos, de a legegyszerűbbet mindenképpen: veszíteni."

Mérő László szerint csak rossz játékból nem lehet tanulni, mert "azzal a kutya se játszik." Azt viszont, hogy mi a jó, és mi a rossz játék - szerinte - a tanárok rendszeresen félreértelmezik, Szerintük ugyanis az a jó játék, ami tanít.

"A rossz oktató játék az, amiről a tanár azt hiszi, hogy szórakoztat, és a gyerek azt gondolja, hogy oktat. A jó játékról a gyerek gondolja azt, hogy a szórakoztatás a célja, míg a tanár meggyőződése, hogy hasznosan töltötte az időt a gyerek."

Kovács M. Veronika