A nők: hidak a kultúrák között

Segíthet-e megállítani a háborúkat, és megteremteni a békét, megszüntetni a szegénységet, és kiharcolni az egyenlő jogokat a nőknek, a kisebbségeknek, a párbeszéd? Női politikusok szerint igen. A nemzetközi nőnap alkalmából asszonyok, lányok, hölgyek gyűltek össze az Európai Parlament falai között, hogy arról tanácskozzanak, milyen szerepe lehet a nőknek kultúrák közötti párbeszédben.

"A nők a töltik be a híd szerepét, a kultúrák, etnikai és társadalmi különbségek ellenére is, hiszen ugyanazokért a célokért küzdünk" - mondta Gurmai Zita, az EP nőjogi szakbizottságának alelnöke egy nemrég tartott nemzetközi konferencián, Brüsszelben. De vajon működhet-e ez a párbeszéd a kultúrák között "nagyban", ha időnként "kicsiben" sem értünk szót egymással. Ha - mondjuk - Magyarországon élő roma és nem roma szülők abban sem tudnak megegyezni, hogy egy osztályba járhassanak-e a gyermekeik. A konferencia magyar résztvevője szerint itt is segíthet az időben elkezdett párbeszéd.

"Ha jó az óvónéni, akkor nem számítanak a származásbeli különbségek, mert közösen játszanak. Ha a gyerekek élvezik a közös programokat, akkor akár jó hatással lehetnek a szüleikre is. Ez is egyfajta párbeszéd." Gurmai Zita egyetértett azzal, hogy a nem csak a kultúrák, de a nemek közötti párbeszéd is fontos, hiszen még mindig létezik bizonyos rossz sztereotípiákra épülő diszkrimináció. "Talán meglepő, de azért él tovább a skandináv férfi, mert képes részt venni a család életében, összeegyeztetni a munkát és a családot."

A párbeszéd, és ezen belül a meghallgatás, a képviselőasszony szerint az egyik legfontosabb kötelességünk: "a mai politikának az a rákfenéje, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, hogy nem fordítunk elegendő időt a meghallgatásra, az odafigyelésre." A konferencián Gurmai Zita arról is beszélt, a siker érdekében ki kell használni a nők adottságait, akár a párbeszédről, akár a gazdasági fellendülésről van szó.

Nőjogi küldött az unióban

A brüsszeli konferenciát Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. Az elnök mintha kicsit zavarban lett volna, amikor szembe nézett azzal a több száz nővel, és néhány férfival, szakemberekkel, újságírókkal, a nemzeti parlamentek képviselőivel, akik az európai képviselők padsoraiban ültek.

"Jövőnk Európában, és az egész világon azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek nyitott, sikeres párbeszédet folytatni a Földközi-tenger túloldalán élő szomszédjainkkal, a Közel-Kelettel, Afrikával, az világgal. 2008 a kultúrák közötti párbeszéd éve az unióban. A nők szerepéről is szól ez a dialógus. A nők azok, akik elősegítik a békés együttélést társadalmainkban." - mondta.

Az elnök úr bejelentette: támogatja azt a javaslatot, amely egy, a nők jogaiért felelős küldött kinevezését célozza. Ez a személy a közös európai kül- és biztonságpolitika alakításában venne részt, így igen fontos, hogy az egész unió támogassa. A nőjogi küldött az EU nevében beszélne, és cselekedne minden olyan esetben, amikor a nők jogai veszélyben vannak, illetve amikor a nők erőszak áldozataivá válnak.

Gertrude Mongella és Hans-Gert Pöttering

"Ezen a bolygón nők is élnek"

"Ezen a bolygón nők is élnek" - ezt a mondatot, enyhe gúnnyal, a sokszor értetlen férfiaknak címezte Gertrude Mongella, a Pán Afrikai Parlament elnöke. Mongella asszonyt hallgatva az ember kicsit elszégyellte magát, úgy érezve, hogy a mi problémáink eltörpülnek azok mellett, amit Afrika asszonyai élnek meg a háborúkban, szegénységben. Az elnök asszony magával ragadó hévvel beszélt arról, hogy kontinensén van változás, de megvannak még a régi problémák, köztük a súlyos nemi diszkrimináció.

"Fontos, hogy megvédjük a kislányokat - fogalmazta meg - hiszen a fiúkat sokszor még mindig előrébb helyezik."

Gertrude Mongella alapvető kérdéseket is felvetett: létezik-e egyáltalán női kultúra, sőt, mi a kultúra maga valójában. "Nem beszélhetünk a kultúrák közötti párbeszédről, ha nem tudjuk, mi kultúra." - mondta.