Jóleső dögönyözés

Ellazít, megnyugtat, pihentet, felpörget, élénkít, fogyaszt, formál, sőt, még a stresszt is oldja. A masszázs ősi művészete még mindig luxusnak számít a legtöbb ember szemében, pedig a szakemberek szerint mindenkinek szüksége lenne rá, hogy időnként alaposan átgyúrják.

"Éppen egy hónapig fájt úgy a fejem, minden nap, hogy azt hittem, megzavarodok. Már tényleg arra gondoltam, hogy valami komoly bajom van, amikor a kollégáim javasolták, hogy nézzek be a szomszédban dolgozó gyógymasszőzhöz. Úgy gondoltam, ha mást nem is tud mutatni, legalább pihenek egyet. Munka közben a masszőz rátalált a becsípődött izomra, amit aztán hosszú hetekig kezelt, így minden bajom elmúlt. Azóta is hetente járok, azt hiszem sok kellemetlenségtől megkímélem magam, és meggyőződésem, hogy bizonyos betegségek azért kerültek el, mert rendszeresen masszíroztatok"- meséli a 32 éves, irodában dolgozó Márti.

Dögönyözés az ókortól napjainkig

A masszázs tulajdonképpen azt jelenti, hogy a test puha részein (az izmokon, a kötőszöveteken, az ínakon, az ínszalagokon és az ízületeken) különféle, előre meghatározott nyomó, feszítő, simító vagy rázó mozdulatokat végzünk - ami történhet kézzel, könyökkel, lábbal, talppal vagy segédeszközökkel is -, azért, hogy a szervezet általános állapotát javítsuk. A masszázs a terápiás eszközök egy formája, ami akár egyes testrészeken, akár az egész testen végezhető, és alkalmas sérülések gyógyítására, a pszichológiai stressz csökkentésére, fájdalom csillapítására, illetve a vérkeringés javítására is.

A szó maga a francia nyelvből származik, oda pedig - különböző vélemények szerint - a héber 'olajjal beken', az arab 'megérint' vagy a latin 'anyag' szóból került.

A masszázs egyikre a legősibb terápiás módszereknek: már az ókorban születtek olyan szövegek, melyekben a masszázs jótékony hatásaira hívták fel a figyelmet. Hippokrátész szerint "az orvosnak különösen gyakorlottnak kell lennie a dörzsölésben"; a legősibb kínai orvosi könyv pedig szinte minden bajra ajánlja a "bőr és a hús masszírozását"; Xerxész perzsa uralkodó feleségeinek, a feljegyzések szerint, minden napra járt az olajos "dögönyözés".

A masszázs az 19. században lett újra népszerű: az 1850-es évek idején alkották meg a svédmasszázs fogalmát és mozdulatrendszerét; újabb, máig tartó virágkorát az 1970-es években érte el, amikor nemcsak a hétköznapi emberek, de a sportolók között is egyre elterjedtebbé vált a masszíroztatás.

Ma már nem luxus

Tóth Ildikó és férje közel húsz éve dolgoznak a szakmában, annak idején még a Gellért Szálló masszőrei voltak, ma azonban már saját szalonjuk van, ahol kifejezetten gyógymasszázst csinálnak. Azt mondja, sokat változott a masszázskultúra és az emberek hozzá állása is, hisz akkoriban még valóban csak a beutalt betegek, szállóvendégek és néhány külsős - akiknek pénze, ideje is volt - vette igénybe a szolgáltatásiakat.

"Ma a masszázs már szinte elengedhetetlen, mert az ülőmunka, a többórás számítógépezés teljesen tönkreteszi a gerincet, az izmokat, a legtöbben pedig arra panaszkodnak, hogy mozogni sincs idejük. Az egy helyben ülés következtében az izmok begörcsölnek, romlik a keringés, oxigénhiányos lesz az izomzat, létrejönnek az úgynevezett mialgiás csomók" - mondja Ildikó, majd folytatja: "A masszázzsal ezeket fel lehet lazítani, elindul a normál vérkeringés, így az izomcsomókat szét lehet masszírozni."

A masszőr szerint a panaszosok nagy része tisztában van azzal: ha mozogni nem képes, legalább masszíroztatnia el kell járni. " A mozgás ennek ellenére nagyon fontos, hiszen nemcsak az izomzat, hanem a gerinc is fontos. A sok üléstől, a merev tartástól kialakulhat egy ülőideg-gyulladás, ami aztán nagyon fájdalmas lehet" - mondja Tóth Ildikó.