Puding, glögg és valiszopitá

Magyarországon a Mennyből az angyal, a halászlé, a káposzta, a bejgli dívik, Lengyelországban 12 fogást esznek végig, a görögök 12 napig egyfolytában ünnepelnek, Amerikában viszont egy pap Legyen ön is milliomos!-t játszott az éjféli misén a hívekkel. A Mikulás egyetlen éjszaka alatt rénszarvas-szánozza körbe a világot, mi ezt most megpróbáljuk 10 perc alatt, igaz, a teljesség igénye nélkül. Karácsonyi körkép, szokásokkal, menükkel.

Bármilyen furcsa, de a karácsony ünnepe öregebb, mint a Jézuska: a magyar karácsony szó ugyanis - ahogy ezt a nyelvtörténeti kutatások is kimutatták - nem a latin incarnatio, vagyis megtestesülés szóból származik, hanem a szláv kracsunból, ami a téli napfordulót jelöli. Jézus születését egyébként, egy vallástörténeti magyarázat szerint, azért tették december 25-re, hogy kiszorítsanak ezzel egy pogány fiesztát: a Római Birodalomban ugyanis a Napistent ünnepelték e napon, a téli napforduló után.

De, hogy bonyolítsuk a dolgot, eleinte az ősegyház sem Jézus születésnapját tartotta fontosnak megünnepelni, inkább a megkeresztelkedését látta jelentősnek, hiszen ekkor jelent meg először népe előtt, s ekkor hitelesítette őt és küldetését a mennyei szózat.

Így a legrégibb keresztény ünnep - húsvét után - a vízkereszt lett január 6-án. Csoda ezek után, hogy szinte ahány ország, annyiféle karácsonyi szokás dívik?

Lengyelország: csillagfény és lakoma

Még Európából sem kell kimozdulni ahhoz, hogy - magyar szemmel - különleges szokásokat találjunk. Lengyelországban például december 24-én este nem a fát vagy a tv-t lesik a családok, hanem a csillagos eget: azon versengenek, hogy ki pillantja meg az első csillagot, mert csak ekkor kezdődhet el hivatalosan az ünnep.

A lengyeleknél a 12-es számnak különleges jelentősége van karácsonykor: a lengyel háziasszony 12-féle ételt készít az ünnepléshez, sőt, a karácsonyi kompótot is 12-féle gyümölcsből komponálja - teszi mindezt Jézus 12 apostolának emlékére.

A katolikus hagyományok egyébként nagyon erősek ebben az országban: ennek szellemében szenteste a paszterkáig, azaz az éjféli miséig a legtöbb lengyel böjtöl, nem iszik alkoholt és nem eszik húst. A vacsorát ima nyitja meg, ezután a családfő ostyát oszt szét a családtagok között, amit úgy esznek meg, hogy mindenki a mellette ülő családtag ostyájából tör egy kis darabot, miközben cserében jókívánságaival halmozza el.

Az egyház diktálta szertartások mellett a népi hagyományok, a babonák is vígan megélnek: a karácsonyi asztalnál páros számú embernek kell ülnie, ha ez nem teljesül, akkor valaki szerencsétlen lesz közülük. A lengyelek is esznek hallevest, aminek mágikus erőt tulajdonítanak, de a legnépszerűbb tradicionális fogás a céklaleves. Van a menüben még mákos kalács, sós és édes kelttésztából készült falatkák, a pirogok, különféle halak és hideg töltött tojás. Ha befejezték az étkezést, egészen addig ülve maradnak, amíg a házigazda nem jelez, mert ha nem egyszerre állnak fel, a babona szerint a legfürgébb családtagra halál vár a következő évben.

Görögország: ünnep, 12 napon át

A tizenkettes szám a görögöknél is nagy hagyománnyal bír, de ők nem aprózzák el tizenkét fogással az ünnepet: inkább 12 napig ünnepelnek.

A december 25-től január 6-ig tartó ünnepi időszakot, azaz a karácsonytól, szilveszteren át vízkeresztig tartó ünnepsorozatot dodekameronnak, azaz 12 napnak nevezik.

A legfontosabb, hogy ez alatt a 12 nap alatt mindig égjen a tűz: a görögök ugyanis úgy tartják, hogy a Föld mélyén gonosz manók, kalikandzaroszok élnek, akik év közben a Földet tartó fa törzsét fűrészelik, de karácsonykor előbújnak, és törnek-zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót - a tűztől viszont nagyon félnek, ezért a házi tűzhelyben a lángnak mindig égnie kell - amit manapság már mécsessel helyettesítnek -, vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket a Föld gyomrába.

Természetesen a görögök népszokásai is - sok más népéhez hasonlóan - arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. Ezért a manók elűzésére szolgáló tűz hamuját a földekre szórják, hogy termékennyé tegye a talajt.

A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja, de ilyenkor különleges, szerencsehozó kenyeret, vaszilopitát is sütnek, amelybe fémpénzt rejtenek, s aki ezt megtalálja, mázlista lesz egész évben.

A kenyeret szépen fel is díszítik - Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre.

Szokás a kenyeret felszeletelni úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál ülve, közösen elfogyasztani. A görögök karácsony reggelén a fiatal lányokat küldik a patakhoz vízért, amiből az az egész család iszik, hogy egészségesek legyenek. Néhány helyen igyekeznek a forrást megvesztegetni, vagyis inkább megetetni, azaz ételeket tesznek a partjára. A görögöknél fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a háziállatok is jóllakjanak, hogy ne éhezzenek a következő évben. Szokás még a kalanda, ennek jegyében énekesek járnak házról házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.