A gyorsétterem - mint könnyű "ételszerzési" forma - nem modern találmány, annak ellenére, hogy igazán elterjedté és ismertté az 1950-es évektől vált. De már az ókori római nagyvárosok utcáin is voltak olyan standok, ahol friss kenyeret és olívaolajat vehetett az éhes utazó; sőt, a régi vásárok lacikonyhái is gyorséttermeknek tekinthetők; Nagy-Britanniában pedig már a 13. században születtek az utcán árult meleg húsos pitékről szóló feljegyzések.
Az is téves elképzelés, hogy a gyorséttermeket az amerikaiak találták ki: Ázsiában, Indiában, az arab országokban is jó néhány olyan ételféleséget (és étteremfajtát) találhatunk, amely rövid idő alatt elkészített meleg falatokat kínál a járókelőknek.
Mitől olyan gyors?
A gyorséttermek általános jellemzője, hogy ritkán fogyasztják el őket "helyben" - a friss és meleg ételeket el lehet vinni, és akár út közben lehet belőlük falatozni. A gyorséttermi ételek nem igényelnek evőeszközöket, hanem egyszerűbben, kézzel is lehet őket enni.
Az egyik legnagyobb és legismertebb gyorsétterem-lánc felvirágoztatója Ray Kroc az ételek elkészítésénél azt a futószalag-módszert alkalmazta, amelyet a hatalmas autógyárakban: minden alkalmazott csak egy-egy részfeladatot végez el, így gyorsabban tudják összeállítani a szendvicseket, ételeket.
A legtöbb étterem egy központból kapja a félkész vagy előkészített alapanyagokat: a zöldségek meghámozva és feldarabolva, a húsok megtisztítva, fűszerezve és formázva érkeznek a konyhákra, így a legtöbb folyamattal már nem kell bajlódni. Ez a módszer azt is garantálja, hogy mindenhol egyforma (jól megszokott) ízek várják a vásárlókat.
Egészségtelen és személytelen...
A legtöbb vád, amit a gyorséttermek ellen felhoznak: az ételeik igen egészségtelenek, rettenetesen hízlalnak és nincs semmi gasztronómiai értékük. A gyors elkészítés, a költségkímélő csomagolás, a mindenhol egyforma ízek, és "bemegyek-megveszem-kijövök" hozzáállás pedig személytelené és "étel-idegenné" teszi ezeket az éttermeket.
A hagyományosan gyorsétterminek gondolt ételeket azonban nem ördöngösség otthon elkészíteni; sőt, talán még jobban is járunk, mint ha megvásárolnánk őket. Alapanyagokból is jobb minőségűt, frissebbet választhatunk, amelyekről biztosan tudhatjuk, hogy mit is tartalmaznak. És bár egy gazdag hamburger vagy sütemény soha nem lesz szuperegészséges, jóval "könnyebb" módon is el lehet őket készíteni otthon, zsír helyett olívaolajjal, több zöldséggel, teljes kiőrlésű liszttel. Az sem elhanyagolható tény, hogy a házilag elkészített fogások adagja gyakran kevesebb pénzből is kijön, mintha egy étteremben vásárolnánk meg őket.