Bodor a levele

Az ősz nem csak a diákoknak, a borászoknak is egyenlő az évkezdettel: eljött a szüret, a szőlő betakarításának ideje, a borkészítés első fázisa. A szüret persze nem csak a munkáról szól: a nagyszerű ételekről és a finom borokról is. Szőlős-boros receptek és bor-alapismereti kiskáté azoknak, akik bár otthon maradnak, mégis szeretnék jobban átélni az ősz legnagyobb és legizgalmasabb gasztronómiai ünnepét. 

A szőlő az egyik legtökéletesebb élelmiszer: jó káliumforrás, sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz. A gyümölcs maga vagy a frissen préselt szőlőlé segíti az emésztést, ugyanakkor hatékony idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló táplálék is egyben. Mivel a víz- és rosttartalma magas, a kalóriatartalma ugyanakkor viszonylag alacsony, fogyókúrázóknak is érdemes kipróbálni egy néhány napos, méregtelenítő szőlőkúrát.

Az ízletes gyümölcs egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy sok cukor van benne, így koncentrációt igénylő feladatoknál, munka vagy tanulás közben, esetleg sportoláskor az egyik legtökéletesebb nassolnivaló - gyors energiát biztosít anélkül, hogy elnehezítene vagy hizlalna.

A szőlőben többfajta polifenol is megtalálható: ezek gyulladásgátló, regeneráló hatású kémiai anyagok, ráadásul a szervezet ellenálló képességét is fokozzák. A gyümölcs ugyanakkor antioxidánsokat is tartalmaz, amelyek segíthetnek a rákos megbetegedések megelőzésében, és a test öregedési folyamatait is lassítják. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályozásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket. A szőlő gyümölcséből vagy héjából készült kivonat pedig bizonyos vírusok ellen is kiváló "gyógyszer"lehet.

A vörös szőlő magjából készült flavonoidtartalmú kivonat például Európában az egyik leggyakrabban használt gyógyhatású készítmény. A flavonoidok hatékony antioxidáns tulajdonsággal bíró növényi vegyületek, melyek a szabad gyökök roncsoló hatásától védik a szervezetet. A szőlőmagkivonat többszörösen felülmúlja a C- vagy az E-vitamin antioxidáns hatását, szívbarát és rákellenes tulajdonságai miatt vált népszerűvé. Javítja az erek állapotát; csökkenti a szívinfarktus és a szélütés veszélyeit, erősíti a hajszálereket, fokozza a véráramlást, véd a sejtek genetikai anyagát érő hatások ellen, amelyek a rák kialakulásában játszanak szerepet.

A gyümölcs egészségmegőrző tulajdonságaiból a belőle készült bornak is jut. Napi egy-két deci minőségi vörösbor elfogyasztása - elsősorban a középkorú és idősebb férfiaknál - csökkentheti a szívbetegségek kockázatát, és a vérrögképződés veszélyét is. Étkezés közben fogyasztva a bor segíti az ételben lévő vas felszívódását.
keret.

Ha érik, akkor hajlik

A szüret hagyományosan szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági-társadalmi eseménye. Kezdőnapja általában Szent Mihály napja, (szeptember 29.), de más tájakon ez az időpont akár egy hónappal is eltolódhat - előre vagy hátra.

Az idén - csakúgy, mint tavaly - az előbbi következett be: a Balaton-környéki szőlőkben már augusztus második hetében elkezdték leszedni a Csabagyöngyét, a kontinens legkorábban érő szőlőjét.

A szüret a XVI. - XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre a katonák is hazatérhettek a háborúból, és a törvénykezés is szünetelt erre a néhány hétre.

A szüreti munkából mindenki kivette a részét: a szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés) vagy metszőollóval vágták le a fürtöket, majd gyűjtőedénybe, vödörbe, kézi puttonyba, sajtárba vagy szedőkosárba tették. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette az edényt, begyűjtötte a szőlőt, és a présházhoz vitte. Préselés előtt összezúzták, összetaposták a szemeket. Ezután kezdődhetett a borkészítés.

A szüretelők a végzésnapon, a hegyről levonulva, szüreti koszorút vittek magukkal: ez fém- vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A szüret befejezését felvonulással és bállal ünnepelték meg, melynek fontos főszereplője (a mai napig) a borkirály, aki a jó hangulatért felelős.

Bacchanália

A szüreti ételekre, finomságokra három dolog volt jellemző. Egyrészt ilyenkor "kitakarították" a kamrát: feltálalták az összes kolbászt, szalonnát, sonkát - így készítve elő a konyhát az új húsok fogadására; másrészt, a szüret hagyományos ételei bográcsban készült, gazdag, nehéz fogások, amelyek "kibélelték" a gyomrot - így mindenki komolyabb mennyiségű bor elfogyasztására volt képes.

Ezért a szüret jellegzetes ételei a birkagulyás vagy -pörkölt, a vincellér pörkölt vagy a pincepörkölt. Ezekhez gyakran nem kenyeret, hanem pogácsát kínáltak.

Főleg a modern időkben egyre népszerűbbé váltak a különböző, szőlővel, musttal vagy borral készült fogások: ezek lehetővé tették, hogy a learatott termést azonnal megkóstolhassák