Bőrünkbe a vérkeringés útján kerül az anyagcseréhez szükséges oxigén, az energiaforrást jelentő szénhidrátok, valamint a bőrben található fehérjék és zsírok felépítéséhez szükséges vitaminok és ásványi anyagok. Három rétegéből azonban a külsőnek, azaz a felhámnak nincs saját véredényrendszere, így az alatta lévő réteg segítségére szorul. A megfelelő anyagok egy fogaskerekekhez hasonlatos rendszeren keresztül jutnak el a külső rétegbe. Igen ám, de ha mindez ilyen tökéletesen működik, mi szükség van a rengeteg, ilyen-olyan tápanyagot tartalmazó kozmetikai termékre?
A helyzet az, hogy ez a fogaskerék-rendszer az évek múlásával egyre inkább fellazul, azaz a bőr külső rétegének tápanyagellátása máris elmarad az ideális állapottól. A tápanyagpótlás innentől kezdve a szépségipar egyik fontos kérdése, és úgy tűnik, a termékekből nincs is hiány. De hogyan igazodhatunk el a hatóanyagokat tartalmazó tájékoztatókon, honnan tudhatnánk, hogy mi az, amire valóban szükségünk van?
Miből áll egy krém?
Minden krém alapját az emulzió képezi. Ez az emulzió vízből, olajból és a kettőt összekötő emulgeátorból áll. Az emulgeátor, gondoskodik arról, hogy az olaj és a víz stabil keverékké álljon össze. Hogy milyen zsírtartalmú krémre van szükségünk, a bőrtípustól függ. Egy krém zsírtartalmát úgy lehet ellenőrizni, hogy egy keveset vízbe keverünk, s ha nagyon zavaros, tejszerű folyadék keletkezik, akkor azt mondjuk, hogy a krém inkább zsírszegény. Ha mindez csak erőteljes kavargatás után következik be, akkor közepes zsírtartalmú, ha pedig egyáltalán nem oldódik fel a vízben, akkor magas zsírtartalmú termékről beszélünk. A krémek zsírtartalmának többféle forrása lehet, a természetes zsírok és olajok a teljesség igénye nélkül:
Avocado oil : vitamindús
Hazelnut oil : (mogyoróolaj), rendkívül magas a telítetlen zsírsavtartalma
Jojoba oil : (jojobaolaj), sivatagi bokor terméséből nyert folyékony viasz
Almond oil : különösen magas zsírtartalmú mandulaolaj, száraz, érzékeny bőrre
A szintetikus ásványi olajok és zsírok jól eloszlanak, így sokszor kellemesebb érzést keltenek a bőrön, mint sok más természetes zsír.
Ilyenek például:
Ceramid: zsírszerű anyag, a bőr természetes lipidjeinek mintájára állítják elő. Változatait 1-6-ig számozzák
Octanoate: kellemes állagú lesz tőle a krém
Phosphorlipid: a sejtfalak természetes alkotórésze, a liposzómák alkotórésze
Tri Laurin: olajos hatóanyagok hordozója
Vaseline: ásványi eredetű zsír
A tartósítószerek kérdésében megoszlanak a vélemények: az ellenük érvelők fő indokként azt hangoztatják, hogy a tartósítószerek nem kifejezetten bőrbarát anyagok, egyeseknél allergiás reakciót is kiválthatnak, mások viszont azt állítják, hogy a romlott krémek még ennél is nagyobb kárt okozhatnak.
Miből nyerik a hatóanyagokat?
Az alapanyagokon túl, attól függően, hogy milyen célra készül egy termék, különböző hatóanyagokat tartalmaz. Ezek a hatóanyagok részben a növényvilágból származnak. Külön ágazat foglalkozik ezzel a kérdéssel, szisztematikusan vizsgálja végig a világ gyógynövényeit ötvözve a hagyományos tapasztalatokat a modern kutatásokkal. Állati eredetű anyagokat egyre ritkábban alkalmaznak, köszönhető ez például marhavész terjedésének, és az állatvédő törekvéseknek is.
A laboratóriumokban szintetikus úton készülnek olyan vegyületek is, melyek a megtévesztésig hasonlítanak egyes testsaját anyagokhoz. Így állítják elő a keramidot, a bőr felső bőrrétegében lévő kötőanyag pontos mását, és gyümölcssavakat, melyek hatásáról később még szó esik. A harmadik fontos eljárás, mely a kozmetikai hatóanyagok forrásának számít, a biotechnológiai eljárás.
Harc a ráncok ellen
Évezredek óta a nők egyik legfőbb vágya, hogy bőrük minél fiatalabbnak és üdébbnek látszódjon. Ez egy bizonyos korig különösebb erőfeszítésbe nem kerül, mígnem 30 körül történik valami, melynek következtében már lassabban múlnak el a szem alatti karikák, megjelennek az első szarkalábak, menthetetlenül elkezdődik a bőr öregedése. Menthetetlenül?
Az antiránckészítmények leggyakrabban használt "nyersanyagai" a gyümölcssavak, vagy más néven az AHA-savak. Ezek az A-vitaminhoz hasonlóan "meghámozzák" a bőrt és pozitív hatással vannak a véredényekre és a kötőszövetekre. Ez a hatás azonban csak intenzívebb adagolásban jön létre, kérdéses, hogy kisebb adagolásban, azaz kozmetikai szerekkel is el lehet-e érni. Egynémely gyümölcssavas szer olyan hatékony, hogy eleinte észrevehető hámlást okoz, így az érzékeny bőrűeknek vigyázniuk kell vele. A vízinövényekből vagy hüvelyesekből ún. bioanyagot állítanak elő, amely ugyan közvetlenül nem avatkozik bele a sejt működésébe, hanem biokémiai információ átvételére kényszeríti azt. Kérdés azonban, hogy ezt az üzenetet a bőrsejtek valóban átveszik-e.
Akárhogy is nézzük, a bőr kisimítása elég bizonytalan kérdés, de abban egyet érthetünk, hogy ráncok ide vagy oda, minél rugalmasabb a bőr, annál kellemesebb benyomást kelt. A kozmetikai termékekben ezt a rugalmasságot segítik elő a fehérjeelemek (aminosavak, polipeptidek), enzimek, energiában gazdag cukrok, foszforvegyületek, valamint a vitaminok és ásványi anyagok, melyeket elsősorban a nedvességtartalom javítására és antioxidánsként használnak.
Íme a leggyakoribbak:
A-vitamin: csökkenti a bőr érdességét, védi a hámréteg sejtjeit
C-vitamin: természetes antioxidáns
E-vitamin: természetes antioxidáns
Béta-karotin: az A vitamin elővitaminja, a radikálisokat fogadja be
Potassium: (kálium), a bőr nedvességtartalmára van jó hatással
Selenium: (szelén) antioxidáns nyomelem
A nap, a víz és a zsír
Azt az illúziót tehát el kell oszlatnunk, mely szerint ez az öregedés visszafordítható, ugyanakkor a bőr állapotát károsan befolyásoló hatások jelentősen csökkenthetők, vagy kiküszöbölhetők egyes kozmetikai cikkek által. A nap rendkívüli bőröregítő hatása ma már közismert tény, ugyanakkor az egyik legjelentősebb eredmény, amelyet kozmetikai termékek fejlesztésében elértek, a káros hatású napsugarak semlegesítése krémekbe, naptejekbe adagolt UV-szűrők által.
A leggyakrabban használt szűrők a következők:
Octylmethoxycinnamate: elnyeli az UVB sugarakat
Oxybenzone: elnyeli az UVA sugarakat
Titandioxid: fizikai szűrő, az UV sugarakat visszaveri
Egyes kozmetikumok, a nedvességmegkötő hatóanyagoknak köszönhetően, minden kétséget kizáróan segítséget nyújtanak a vízháztartás javításában, míg mások az irritációra hajlamos bőrnél érnek el nyugtató hatást.
A részben természetes, részben szintetikus eredetű gyakran használt nedvességmegkötő anyagok:
Aloe: nedvességmegkötő növényi kivonat, bőrnyugtató hatás
Chitin: nedvességmegkötő összetett cukor, a rák páncéljának és a rovarok szárnyának építőeleme
Collagen: a kötőszövet vázfehérjéje, melyet a marha bőréből, vagy tengeri állatokból vonnak ki
Nyugtató vagy serkentő hatású hatóanyagok, a leggyakoribbak:
Calendula: körömvirágból nyert, nyugattó hatású kivonat
Menthol: a menta serkentő hatású hatóanyaga
Panthenole: B5-provitamin, gyógyulásserkentő
Allantoine: antiszeptikus és a bőr izgalmát enyhítő hatású, szintetikus úton, vagy búzacsírából nyerik
A zsíros bőrűeknek készített termékekben a zsírelnyelő adalékanyagok játsszák a főszerepet, a vérellátás serkentése pedig bizonyos maszkokban, arcvizekben, krémekben levő anyagok segítségével érvényesül.
Szépségápolási tanácsadónkat bőrápolásról, sminkelésről, kozmetikai tetoválásról, napozásról, a táplálkozás és a szépség kapcsolatáról is kérdezhetik. A kozmetikus válaszol |
Ajánlat
Évszakváltás a kozmetikában
Ötletek egészséges táplálkozáshoz - Mivel a szép és egészséges bőr tulajdonképpen attól függ, hogy mit eszünk, íme néhány tanács étrendünk kialakításához.
Korábban
A szép bőr diétája - Van néhány bőrszépítőszer, amely nem új találmány, de nagyon hasznos dolog. Ezek nem tégelyekben, hanem a hűtőszekrényben és a konyhában találhatók.
Luxus a bőrápolásban
Tavaszi bőrápolási tanácsok - a pattanásos bőr kezelése, az esküvői smink, a töredező vagy csúnya körmök ápolása
Nem hiányzik a könyvespolcáról?
A szép bőr titkai
Bőrápolás nőknek