Évszázadokig normális volt a hónaljkutyák, a szőrös lábak létjogosultsága, de mai szemmel nézve mondhatjuk, hogy a múlt század öltözködési szokásainak köszönhetően, ezek jótékony takarásban maradtak. A miniszoknya térhódításával egyre erőteljesebbé vált az epilálás elterjedése, és ma már elképzelhetetlen, hogy egy nő szőrös lábra húzzon harisnyát. Néha talán már túlzásokba esve, a szemöldökük teljes megszüntetését és újra rajzolását is megengedik maguknak, de ez szerintünk büntetendő dolog. Főleg akkor, ha az új forma leginkább egy félkörre, és legkevésbé sem egy természetes szemöldökívre hasonlít.
Szőrtelen amazonok
Ma már életünk szerves része lett az epilálás, és fel sem vesszük, amikor a kozmetikus gyengéden ránk keni azt a forró, ragadós, maszatos izét, amit gyantának hívnak. Kötelezően mosolygunk, amikor lerántja, pedig úgy érezzük, hogy az összes kötőszövetünket eltávolította. Ilyenkor a legdurvább szitkok sorozata fut át agyunkon, persze ügyelve arra, hogy szánkról még véletlenül se legyen leolvasható. Megnyugtató a látvány viszont, hogy a megkínzott, izzó vörös, égő bőrfelület csupasz, mint a baba popsija. Ez megér minden fájdalmat. Olyannyira, hogy nem is gondolunk arra, hogy pár hét és pontosan ugyanez fog megismétlődni.
Ha a konszolidáltabb borotválkozós, vagy krémezős megoldást választjuk, akkor gyakrabban kell ezzel foglalkozni. Mondjuk, szinte minden másnap. Elég unalmas, de ezt az áldozatot nem csak magunkért, hanem a férfiakért is megtesszük. Manapság azonban ők is így imponálnak nekünk.
Egykori mini Sobri Jóskák a ma macsói
A testszőrzet a férfiasság jelképe volt valamikor, és ha gimis éveinkre visszagondolunk, a serkenő bajuszú, pelyhedző állú kis Sobri Jóskák ekkor még méltán viselik kezdődő férfiasságuk egyik igen fontos jelképét. Korunk macsójának azonban a szőrök, az ignorálandó dolgok halmazába tartoznak, és ma már nem lepődünk meg, ha a strandon egy meztelen csigára hajazó férfitesttel találkozunk.
A pasik egyre több mindent tesznek magukévá a női divatból, a nemi szerepek is felborulni látszanak. Arcizmunk sem rezdül, amikor a szépségszalonban kicsit várnunk kell, mert éppen egy srác van előttünk teljes testgyantán.
Az általunk megkérdezett kozmetikusok szerint teljesen természetes, hogy egyre több férfi gyantáztat, hiszen a borotva és a különböző szőrtelenítő krémek használata túlságosan macerás eljárás nekik. Viszont nem csak hónalj, vagy mellkas szőrtelenítéssel keresik meg őket a teremtés koronái, hanem gyakran kérnek szemöldök (?), kar-, comb- és fanszőrzet gyantát is.
Csajok véleménye
Természetesen nem lehet egységes képet vázolni arról, hogy mi nők, miként vélekedünk a pasik egyre jobban terjedő szőrtelenítési szokásairól, de azért megpróbáljuk vázolni, milyen vélemények léteznek ezzel kapcsolatban.
Van olyan lány, aki kifejezetten megtiltja pasijának, hogy a lábát és a karját gyantáztassa, de hónalját és nemes részét kötelező rendben tartania. "Én el sem tudom képzelni, hogy a kedvesem mellkasára fekszem és szúrja az arcomat. A fanszőrzet szedését pedig kifejezetten kikérném magamnak. Hát ez undorító! Nincs annál gusztustalanabb, mint amikor olyan nagy felületen nőni kezd a szőr. A férfiasság lényege, hogy van testszőrzetük, nem kell ahhoz hozzá nyúlni!" - tudjuk meg a kettes számú véleményt.
A következő történet pedig egy újabb megközelítése a témának: "Az egyetemen nagyon tetszett egy fiú, de komolyabbat nem akartam tőle, csak egy kis kalandra vágytam. Egy buli alkalmával összemelegedtünk, de amikor levette a pólóját és megláttam a felsőtestét borító szőrzetet, hanyatt homlok menekültem a helyszínről. Ma már vicces, de akkor kínos volt. Én azt gondolom, a férfiak éppúgy figyeljenek erre, mint a nők. Ha dús és durva a szőrzetük, szedessék le."
Szőrözés
Persze a pasik is különbözőképpen ítélik meg a szőrszálhasogatást. Elmondhatjuk, hogy azok, akik kevés szőrrel rendelkeznek, meg vannak elégedve azzal, az epilálást a nőkre hagyják.
A dús szőrzettel bíró férfiak egy része úgy érzi, egyáltalán nem ciki, ha rendezik soraikat a hónalj és a fecske vonalában, mások szerint viszont "amit a természet adott, azt hagyjuk meg úgy, ahogy van."
A tipikus szépfiúk táborát erősítő rózsaszín inges, bronzbarna fiú lába és karja is csupasz, s a témáról alkotott markáns véleménye, életfelfogása is egyben: "Hogy várhatnám el a barátnőmtől, hogy kezelje magát, ha én nem tenném. Nálam szóba sem jöhet olyan lány, aki erre nem figyel kellőképpen oda. Viszont én sem sajnálom rá sem a pénzt, sem az időt."
Igazából a túlzások, az igazán szélsőséges megoldások azok, amiket mi nők elutasítunk, de ha jobban belegondolunk, akkor tulajdonképpen mindegy is, mit hord magán a pasi. Amennyiben szerelmes lesz valaki, a dús szőrzettel, vagy a nagyítóval is kevésbé látható szőröcskékkel fogja szeretni a kiválasztottat. Úgy, ahogy van.