(Ön)becsapós kalóriák

Alábecsüljük a kalóriákat - állítja egy amerikai vizsgálat. A táplálkozáskutatók szerint, az emberek többségének mintegy 20 %-kal több kalória van a tányérján, mint gondolná. Ráadásul, sokszor azt is rosszul méri fel az átlagember, hogy mennyi energiát égetett el a testmozgással. Tények és tévhitek a kalóriákról, és az evésről. 

De vajon hogyan dönthető el, hogy sokat, vagy keveset szedtünk? Hiszen mégsem mászkálhatunk mérleggel, és kalóriatáblázattal a zsebünkben. És vajon tisztában van-e az átlagember azzal, hogy mennyi kalóriára van szüksége? Erre a kérdésre egy edzőteremben kerestük a választ, ahol néhány fiút és lányt kérdeztünk meg. Valószínűleg a helyszínnek is köszönhetően, legtöbben helyesen mérték fel a napi kalória igényüket. Amikor azonban néhány élelmiszer - kenyér, csirkemell, rizs, krumpli, csoki - kalóriatartalmára voltunk kíváncsiak, a megkérdezettek fele rossz válaszokat adott. A legrosszabbul a csoki energiatartalmát saccolták meg, az édességet, majdnem mindenki "lightosabbnak" gondolta, mint amilyen valójában.

Egy kiló - 7000 kalória

Könnyen kifuthatunk tehát a napi keretből, hiszen nem is olyan nehéz túlzásba vinni a kalória bevitelt.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint nem tanácsos az ösztöneinkre hallgatni. Antal Emese szerint, ahogy az olvasást és az írást megtanuljuk, úgy kell a táplálkozást is megtanulni. Ráadásul az idő múlásával egyre jobban kell figyelni az extra falatokra, hiszen minél idősebb az ember, annál kevesebb kalóriát igényel.

"30-35 éves kor után kezd csökkeni az energia szükséglet, és 70 év fölött már akár 70 %-a is lehet az eredetinek."

De az sem mindegy, hogy egy titkárnőről, vagy egy nehéz fizikai munkát végző férfiról van-e szó: míg egy 30 év fölötti, ülőmunkát végző hölgynek 2000-2500 kalóriára, addig - mondjuk egy fiatal bányásznak akár 6-8000 kalóriára van szüksége naponta. Jó hír viszont, hogy nincsenek tiltólistás élelmiszerek - mindent szabad, csak ésszel. A mértéktelenség egyébként viszonylag hamar megmutatkozik - ha naponta csak 500 kalóriával, (tehát mondjuk 10dkg csokival) többet eszünk, mint kellene, akkor két hét múlva már egy teljes kilóval súlyosabbak leszünk. Hasonlóképpen működik a fogyás is: tehát 7000 kalória jelent egy kilót - de aki próbálta már leadni tudja, felszedni lényegesen könnyebb. A fokozatosság viszont nagyon fontos: a tartós, egészséges fogyási ütem hetente 0,5- 1 kg. Azt is érdemes szem előtt tartani, amit a legtöbb fogyókúra a szánkba rág: több kisebb adagban vegyük magunkhoz a táplálékot, így megakadályozható, hogy hirtelen megugorjon, majd leessen a vércukorszint.

És hogy miért eszünk többet, mint amennyi egészséges lenne? A dietetikus szerint pszichés okai is vannak. "Ebben akár a szülők, a nagyszülők is hibásak lehetnek, akik erőltetik az evést, és - akár jutalommal is - arra ösztönzik a gyereket, hogy egy morzsa se maradjon a tányéron. Ebből alakulhat ki, hogy felnőtt koriban is "sajnáljuk meghagyni" az ételt"-fejezi be a szakember.

Fuss le egy vajas kenyeret!

A már említett edzőteremben Gábor, aki személyi edzőként is dolgozik, arról beszélt, hogy hiába minden, ha "becsapjuk magunkat". "Tipikus hiba, amikor valaki csak sétál a futógépen, vagy újságot olvas a lépcsőzőn. Az edzést szívvel lélekkel kell csinálni, a mozgásra, az izmok munkájára koncentrálva. Nagy butaság, ha az ember kampányszerűen kipróbálja az összes gépet, aztán napokig nyögdécsel az izomláztól. Nem felesleges luxus kikérni a szakember tanácsát" - mondja a tréner.

A gépek kalóriaszámlálói Gábor szerint inkább csak tájékoztató jellegűek, még akkor is, ha pontosan megadjuk a paramétereinket. "Senki se keseredjen el, amikor kiderül, hogy 20 perc lassú kocogás egy vajas kenyérnyi kalóriát égetett el" - teszi hozzá. "Érdemes kitartani - a lényeg ugyanis a rendszeresség."

Kovács M. Veronika