Vágólapra másolva!
Az év elején emelkedett a családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás és a gyes, februártól pedig emelt összegű szopolt igényelhetnek a gyermekes családok. Használt lakás megvásárlásához a félszocpol összegével egyenlő összegű otthonteremtési támogatás kérhető, nem változtak azonban a családi adókedvezmény szabályai.
Vágólapra másolva!

A gyermekek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel családi pótlékkal járul hozzá, amely ugyanazon gyermek után csak egy jogosultnak jár.

Családi pótlékra jogosult

  • a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt még nem tanköteles, valamint a saját háztartásában gondozott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel;
  • a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel; (ilyenkor gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán kell elhelyezni a családi pótlékot, de a gyermekotthonban nevelt gyermek gyámja kérheti a zsebpénzként történő felhasználást)
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek tekintendő az a gyermek is,

  • aki átmenetileg van távol otthonról, kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt;
  • akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

A családi pótlék az után a gyermek (személy) után jár,

  • aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
  • gyermekjóléti, büntetés-végrehajtási vagy szociális intézményben él, és tanköteles, vagy általános iskola, középiskola, szakiskola tanulója és még nincs 20 éves (ez a korhatár 2004-ig folyamatosan 23 évre emelkedik),
  • aki tanköteles
  • aki már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanul és még nincs 20 éves (ez a korhatár fokozatosan 23 évre emelkedik)

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék jár annak a hónapnak a végéig, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Ha a gyermek állapotának javulása miatt már nem jár a magasabb összegű családi pótlék, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól az ellátást új összeggel folyósítják, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Saját jogán jogosult a támogatásra az a

  • nagykorú árva, akinek mindkét szülője meghalt,
  • nagykorú személy, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt,
  • nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

és már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és még nincs 20 éves (ez a korhatár 2004-ig fokozatosan 23 évre emelkedik).

A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és e tanulmányok befejező évfolyamát követő első vizsgaidőszak végéig tart. Megszűnik a tanulói jogviszony a tanulmányok abbahagyásával, kizárással, iskolából kimaradással, más intézménybe való áthelyezéssel. A megszűnés hónapjára még jár a családi pótlék. Amennyiben valamelyik évvégén megbukik a tanuló, ez nem szünteti meg a tanulói jogviszonyát, továbbra is folyósítják utána a támogatást, azonban ha az érettségi vizsgán vagy szakmunkásvizsgán bukik meg, nem jár utána tovább családi pótlék, mivel a tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszakkal megszűnik, függetlenül attól, hogy a vizsgaidőszakot sikeresen zárta-e. A nyári szünidőre is jár családi pótlék az után a gyermek után, aki júniusban valamely oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és tanulmányait az adott iskolában még nem fejezte be, illetve ha a szakközépiskolai érettségi vizsga letételét követően megkezdi tanulmányait az ötödik évfolyamon.

Amennyiben a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Az igénybejelentést a a kifizetőhelyen, illetve a lakóhely szerint illetékes Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) kirendeltségénél kell megtenni, a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével.

A közoktatási intézmény vezetője minden tanév szeptember 30-áig a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben pedig a megszűnés várható időpontját.

Az ellátás összege 2004-ben

Egygyermekes családnak:

4900 Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülállónak:

5700 Ft

Kétgyermekes családnak gyermekenként:

5900 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülállónak gyermekenként:

6900 Ft

Három- vagy többgyermekes családnak gyermekenként:

7500 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülállónak gyermekenként:

8000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után:

13300 Ft

A gyermekjóléti, büntetésvégrehajtási vagy szociális intézményben élő, továbbá a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekre tekintettel - kivéve a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket -, valamint a nagykorú árvának, és annak a nagykorú személynek, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből:

6900 Ft

Az ellátást - függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától - teljes hónapra állapítják meg és folyósítják. Az augusztusban esedékes családi pótlékot duplán folyósítják, az óvoda-, illetve iskolakezdés költségire tekintettel.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt az igénylő háztartásában élő vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket veszik figyelembe,

  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám nevelési ellátásra jogosult,
  • aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és nincs rendszeres jövedelme,
  • aki nagykorú és mindkét szülője elhunyt,
  • aki nagykorú és a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak tekintik azt a szülőt és gyámot is, akinek a férje, élettársa sorkatonai, polgári szolgálatot teljesít, illetve aki saját maga vagy házastársa, élettársa

  • közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és nincs jövedelme,
  • vakok személyi járadékában részesül,
  • rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és nincs egyéb jövedelme,
  • nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és nincs egyéb jövedelme,
  • időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és nincs egyéb jövedelme,
  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és nincs jövedelme.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!