Adj időt a barátodnak!

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.

Kedves Facér Pasi!

Egy éve van egy kapcsolatom egy 43 éves férfival, aki elvált és van egy gyermeke. Még egy lakásban laknak az exfeleségével, de már nem sokáig, mert végre itt a költözés. Én egy 33 éves, egyedülálló nő vagyok.

Ez alatt az egy év alatt, amikor tudtunk, találkoztunk, bár neki millió dolga volt: most alapított egy céget, lakást vett, felújította, meg hát ott a gyerek, akiről ugye gondoskodni kell. Én szerettem volna többet találkozni vele, de belátom, hogy sok dolga volt, és ha csak alkalma volt, jött, és minden nap beszéltünk telefonon is. Éjszaka viszont még nem aludt nálam.

A problémám az, hogy két hete volt egy elég csúnya veszekedésünk. Én borultam ki, és sajnos tudom, hogy rosszul, de kiabálva fejéhez vágtam nagyon sok dolgot, amit nem kellett volna. Bocsánatot kértem, de ő azt mondta, benne megszakadt valami, és most inkább szakítsunk, de legyünk barátok. Én kértem, hogy folytassuk tovább, hiszen mindketten szenvedünk a távolléttől, de ő azt mondta, várjunk, és majd meglátjuk, hogyan alakul a kapcsolatunk.

Megígérte, hogy hív, de meddig várjak, meddig várhatok? Felhívhatom-e én, és ha igen, akkor mit fog gondolni rólam? Nem látszom majd túlságosan erőszakosnak?

Mit tegyek? Nem akarom, hogy vége legyen a kapcsolatnak, mert jó és szerintem megmenthető. Hogyan győzzem meg őt erről?

Sajnos azt kell mondanom (bár ezt pontosan tudod), hogy tényleg a legrosszabbkor időzítetted a kiborulást, hiszen egy elvált felességgel való együttélés, gyerek, új lakás, cégalapítás mind-mind olyan tényező, ami egyenként is "beárnyékolhatja" a kapcsolatotokat. A "bennem megszakadt valami"-reakció nagyon ismerős, hiszen, ha összecsapnak a gondok az ember feje fölött, az egyedüli biztos pont egy megértő partner lehetne, így ha ő is "problémákkal áll elő", akkor az még a legnagyobb hősszerelmesből is képes jégcsapot varázsolni egy pillanat alatt.

Sajnos jelen esetben is ez történt, és barátod személye elleni támadásnak vélte a veszekedést, bele sem gondolva abba, hogy reakciód hátterében pont az áll, hogy mennyire szereted őt, és "csupán" többet szeretnél vele lenni.

Most, hogy ilyen klasszul diagnosztizáltuk a problémát, lássuk, hogy mit is lehet tenni:

1. Add fel a büszkeségedet, üljél le vele egy komoly beszélgetésre. Játsszál nyílt lapokkal: mondd el, hogy mit gondolsz vele kapcsolatban, és ami a legfontosabb: ígérd meg, hogy időt adsz neki!

2. Várd meg, amíg ő jelentkezik. Ha igazán fontos vagy számára, és szeret, előbb-utóbb elpárolog a sértődöttsége, és ott tudjátok folytatni, ahol abbahagytátok. Ebben az esetben viszont nekem ígérd meg, hogy legközelebb több időt adsz neki!

Kíváncsian várom a fejleményeket, csókol:
a Facér Pasi