Reménytelenül szerelmes vagyok

Bárcsak tudnák a nők férfiszemmel látni a világot, férfiaggyal gondolkodni néhány helyzetben! Addig, amíg erre nincs mód, inkább kérdezzünk meg egy pasit, hogy ő hogyan látja helyzetünket.

Szia Facér Pasi!

Remélem tegezhetlek! Clyde vagyok (ez a titkos nevem), és szeretnék egy történetet elmondani, remélem elolvasod, és adsz valamilyen tanácsot. Nagyon hálás lennék!

Van egy fiú, de nem olyan, mint a többi, legalábbis én másnak érzem. Már a kezdetektől fogva, amióta megláttam, és először hallottam a hangját, beleszerettem, és nem tudok kiábrándulni belőle. Minden pillanatban rá gondolok. Ő egy nyolcadikos srác, néha nagyon komolynak látszik, de amúgy folyton idétlenkedik. Persze, ő rám se hederít, mert én csak 12 vagyok, ő viszon már eléri lassan a 14-et.

Sokak szerint ez nem nagy korkülönbség. Így vagyok ezzel én is... De sajnos nem tudom, mit tegyek, hogy ő is belémszeressen (ő a bátyám osztálytársa!), és végre beteljesüljön, amit négy éve minden éjjel kívánok, négy éve minden szülinapomon kívánok, és folyton kívánok, amikor csak meglátom: SZERESSEN!

Tudom, ostoba vagyok, amiért nem merek odamenni hozzá, és tisztázni mindent, de nem egyszerűen nem merem, hisz folyton, mikor megpróbálnám, feladom és megfordulok, mert azt érzem, hogy ki fog nevetni, és csak még jobban le fog nézni, és még jobban megutál majd!

Már csak pár hónapom van, mert jövőre már nem lesz a suliban, és tudom, hogy rettenetesen fog hiányozni, mert ahogy egy napig nem látom, már hiányolom! KÖNYÖRGÖK SEGÍTS!

Nem tudok senkitől se tanácsot kérni. Egy ember van, az egyetlen igaz barátnőm, de neki hiába mondom, nem tud mit tenni, sajnos!

Remélem megértesz és nem neveted ki a levelem, és mihamarabb visszaírsz! Ebben reménykedem.

Drága Clyde!

Egyáltalán nem nevetlek ki. Én is voltam annyi idős, mint Te, és én is szenvedtem a viszonzatlan szerelemtől, és bevallom, nem tartom valami jó dolognak. Az ember folyton csak bizonytalanságban él, képtelen kiverni a fejéből az arcát, a szemét, a hangját, az illatát, folyton vele álmodik. Minden pillanatban azt játssza el az ember, hogy mit mondana vagy tenne bizonyos helyzetekben.

A te szemedben ez a két évnyi korkülönbség szinte semmi, de általában a 14 éves srácok vagy a korabeli lányokban szerelmesek reménytelenül, vagy idősebb lányokba. A 12 évesek számukra még "kis taknyosok", akikkel ők nem tudnak kezdeni semmit, hiszen még gyerekek. Velük szemben, akik már - szerintük - nagy fiúk.

De nem akartalak ezzel elkeseríteni, sőt, én arra biztatlak, hogy próbáld meg valamivel felkelteni az érdeklődését. Talán nem kéne rögtön a nyakába zúdítani egy szerelmi vallomást, próbálkozz nála inkább valami mással. Ha szeret "idétlenkedni", ahogy írtad, akkor próbálkozz nála játékos közeledéssel. Van egy segítséged, mégpedig az, hogy ő történetesen a bátyád osztálytársa. Amikor épp a bátyáddal beszélgetnek, odamehetsz hozzájuk, és beszélgethetsz, mosolyoghatsz rá, viccelődhetsz vele, mondhatsz neki valami provokatívat, valami nem hétköznapit, hogy felfigyeljen rád.

Ha mégsem sikerülne meghódítani, akkor viszont gondolj arra, hogy évekkel később, mikor ő húsz lesz, te pedig tizennyolc, akkor már olyan nagylány leszel, hogy helyből az ujjaid köré csavarod.

Türelem, kislány, és bátorság!

Csókol a Facér Pasi!